Az Európai Uniót sem hagyják hidegen a recessziós hatások

Kellemes meglepetésre senki nem számított, az eurórégió ipari termelésének októberi teljesítményéről nyilvánosságra hozott adatok azonban a vártnál mélyebb és nehezen kezelhető depresszióra utalnak. A piac most arra vár, hogy az Európai Központi Bank csütörtöki ülésén csökkenti-e a kamatokat, életet lehelve ezzel az eurórégió gazdaságába.

Az eurórégió legfontosabb mutatójának tekintett Reuters-NTC beszerzési menedzserindex minden meghatározó területen kiábrándító helyzetre utal: az átlagos növekedés, a foglalkoztatottság, az új megrendelések és a befektetések alakulása alapján - az USA és Japán után - az Európai Unió is egyértelműen besorolt a válságövezetek közé.

A Reuters és az NTC Research európai beszerzési menedzserindexe (PMI) - amely nem az általános vállalkozói bizalmat, hanem az Európai Unió 12 tagországában az ipari szektor objektív gazdasági körülményeit méri - a szeptemberi 45,9 pontról 42,9 pontra zuhant, ami a legnagyobb negyedéves esés az index történetében. (Az index 50 pont felett bővülést, 50 pont alatt a szektor zsugorodását jelzi.) Az európai PMI hét egymást követő hónapban folyamatosan romlott, a mostani eredmények azonban azt mutatják: az eurórégió GDP-jének csökkenése a negyedik negyedévben jelentősen meghaladja majd a harmadik negyedévben valószínűsített 0,1 százalékos negatív növekedést.

A termelési ráfordításokat mérő árindex a szeptemberi 44 pontról 38,2 pontra csökkent, ami 1999 óta a legalacsonyabb érték. A fogyasztói árak inflációja gazdaságelemzők szerint a jövő év közepére 1,2 százalékra csökkenhet a szeptemberi 2,5 százalékról. Ha az infláció gyors csökkenése valóban folytatódik, az Európai Központi Banknak mindenképp könnyítenie kell monetáris politikáján, máskülönben az inflációhoz igazított, tehát reálértékben számolt kamatlábak automatikusan emelkedni fognak, ez pedig már alig elviselhető ballaszt lenne a stagnáló vagy csökkenő gazdaságok számára.

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Horst Köhler szintén sokkal inkább recessziós, mint inflációs veszélyt lát az eurózóna országaiban. A Der Spiegelnek nyilatkozva Köhler a szükséges szerkezetátalakítási reformok felgyorsítását sürgette az unióban. Bár szerinte a válság lendületet adhat Európa gazdasági és politikai integrációjához, a Valutaalap vezérigazgatója finoman bírálta az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikáját: mint fogalmazott, az EKB-nak sokkal inkább ki kellene használni a kamatcsökkentésben rejlő élénkítési lehetőségeket.

Az EKB tanácsa - amely leg-utóbb a szeptember 11-ei terrortámadásokat követően 50 bázisponttal 3,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatot - legközelebb csütörtökön ülésezik.

Köhlerrel szemben Ernst Welteke, a német jegybank elnöke s egyben az EKB központi igazgatótanácsának tagja szerint a kamatlábak már most is történelmi mélyponton vannak Németországban. Néhány napon belül ez Welteke második célzása arra, hogy a következő héten az EKB-nak nem kellene kamatot csökkentenie: az n-tv televízióadónak adott nyilatkozatában Welteke egyértelműen védelmébe vette a központi bank óvatos politikáját. A központi bank idén már jelentős kamatcsökkentéseket hajtott végre, ami Welteke szerint az elkövetkező két-három hónapban már pozitív hatással lesz az árak alakulására.

Harkányi Attila

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Európai Központi Bank

Nemzetközi Valutaalap

Korábban:

Európa-szerte csökken a gyáripari aktivitás
(2001. november 1.)