A világgazdasági depresszió miatt már év közepén úgy számolt a Videoton Holding, hogy a tavalyi 19 300 fős létszám az idén 17 ezerre zsugorodik, ami közvetlenül ötszáz dolgozó elbocsátását jelenti - mondta Széles Gábor, az rt. elnöke. Azóta nemcsak a világgazdaságban gyorsultak föl a negatív folyamatok. A nemzetközi nagyvállalatok magyar gyártóbázisainak is helyet adó Videoton vezérigazgató-helyettese, Lakatos Péter azt közölte a Magyar Hírlappal, hogy 2002 januárja és májusa között 440 dolgozótól válik meg enyingi üzemük.
A jelenség nem szakmaspecifikus. A Videotonnál sokféle iparág termékeit állítják elő. Az informatika-kommunikációs világ természetesen ma lényegesen nehezebb helyzetben van, mint a többi szektor. Ha a számítástechnikának jól megy, akkor a növekedés az ágazaton belül igen gyorsan 25 százalékos lehet, s fordítva, ugyanilyen arányú csökkenéssel jár, ha a piac beszűkül. Az autóipar is visszafogta megrendeléseit, ezért a Videoton három kábelgyártó üzeméből egynek a bezárása szinte elkerülhetetlen Enyingen.
Lakatos Péter kifejtette: Magyarországon mind az árfolyam-, mind a jövedelempolitika arra ösztönöz, hogy az emberek többet keressenek. Ehhez hatékonyságjavulásra van szükség mind makro, mind vállalati szinten. Ha tehát az adott iparágban, illetve cégnél akár csak szinten marad a termelés - jegyezte meg a vezérigazgató-helyettes -, akkor az adott terméket kevesebben fogják előállítani.
Az enyingi elbocsátások szabályozottan mennek végbe, a bejelentéseket - tíznél több ember egyszerre történő elbocsátásánál ez előírás is - megtette a Videoton. Székely Judit, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Hírlapnak elmondta, hasonló mértékű létszámleépítésről szóló információ az utóbbi időben vidékről nem érkezett hozzá, de Budapestről igen: a Malév ismertette létszámcsökkentési tervét. Konkrét számot a helyettes államtitkár nem árult el. (A cégeknek harminc nappal kell előre jelezniük az elbocsátási szándékot a foglalkoztatási hivatallal, illetve a megyei szervezetekkel, ha a tervezett leépítés meghaladja a tíz főt.)
A 670 embert foglalkoztató enyingi gyárból fokozatosan utcára kerülő 440 embernek, ha regisztráltatják magukat, akkor a megyei munkaügyi tanács minapi döntése értelmében átképzési lehetőséget biztosítanak, s erre 51 millió forintot szánnak. Az oktatás olyan jellegű lesz, hogy a térség munkaerőpiaca képes legyen felszívni az embereket.
A fehérvári nagyvállalat esete nem egyedi. A Danubius Rt. vezérigazgatója, Betegh Sándor elmondta: belső átszervezést hajtanak végre, és fokozatosan megválnak kétszáz munkatársuktól. Jelenleg 4200-an tevékenykednek a szállodavállalatnál. A tervezett létszámcsökkentés nem sokkal nagyobb az eddigi spontán fogyásnál. Betegh Sándor úgy tartja, hogy az ötcsillagos szállodák ma már túlzott mértékű kapacitást képviselnek Budapesten. Ezért lehet akár 50-100 dollárnyi különbség is az azonos kategóriájú hotelszobák ára között. A vezérigazgató nem vitatja, hogy azok a szállodák, amelyek nagyobbrészt amerikai és japán turistákra koncentráltak, komolyabb forgalomcsökkenést könyvelnek el.
A Pannonia Hotels Rt. elnöke, Harbula Gyula arról informálta a lapot, hogy cégüknél létszámfelvételi stopot rendelnek el, illetve részmunkaidős foglalkoztatásra is sor kerül. Akciót indított a társaság: azon dolgozóikat, akiknek lehetőségük van elmenni nyugdíjba, jelentősebb összegű végkielégítéssel kárpótolják.
Az olasz tulajdonban lévő diósgyőri kohászat, a DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt. ismét elbocsátja dolgozói egy részét, mint tette azt júliusban - jelentette a lap miskolci tudósítója. Akkor több mint két és fél száz emberrel csökkentette létszámát a cég, most 233 embert küldenek el. Így a kohászati üzemben a foglalkoztatottak száma már alig haladja meg az 1100-at. Monica Pirovano, a cég olasz vezérigazgatója a korábbi létszámleépítést azzal magyarázta, hogy Európában egy hasonló nagyságrendű kohászati üzem lényegesen kevesebb emberrel működik, mint a diósgyőri. A tulajdonos a nyári elbocsátási hullám idején még fontosnak tartotta az egyeztetést az érdekképviseletekkel, most azonban már nem. Ugyanakkor mintegy negyven embernek lehetővé teszi a korengedményes nyugdíjba vonulást.
Egy másik kohászati társaság, az Ózdi Hengermű Kft. vélhetően valamennyi, több, mint 180 dolgozójától megválni kényszerül. A hengermű jelzáloggal terhelt, működő vagyontárgyait elárverezték, a vevő pedig úgy döntött: jobban jár, ha azokat ócskavasként értékesíti, minthogy működtesse az ősrégi berendezéseket. Miután a cég ellen felszámolási eljárás indult, a társaság tulajdonos-menedzsmentje szerint igen kevés remény maradt arra, ahogy megmaradjanak a munkahelyek.
Az amerikai, AES Konszern tulajdonában lévő Tiszai Erőmű Kft. már kilátásba helyezte: a tervezetthez képest hamarabb, várhatóan már jövőre, illetve 2003-ban bezárja a tulajdonában lévő lyukói bányaüzemet. Lényegében ez az utolsó mélyművelésű, nagy teljesítményű akna a borsodi szénmedencében, és bár szénkészlete évtizedekre elég lenne még, 2003 után nem lesz kinek eladnia, mert a térségben nem marad széntüzelésű erőmű, amely a szenet felvásárolná. Ebben a bányában a kilencvenes évek közepén még több mint kétezerkétszázan dolgoztak, ma feleennyien.
Amennyiben bezár az akna, újabb ezer ember kerül majd utcára Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a munkaadók többsége jelenleg is csak olyan állás tud felajánlani a munkavállalóknak, amelyek valamennyien támogatási formához köthetők. Ezek a munkahelyek pedig csak ideig-óráig nyújtanak megélhetési lehetőséget.
Az egyre erősödő recesszió a baranyai munkaerőpiacot sem hagyja közömbösen - írja a Magyar Hírlap pécsi tudósítója. Amíg 2000-ben 22 baranyai munkáltató 421 főt bocsátott el állásából, addig ebben az évben ez a szám - 21 munkáltató esetében - több mint ezer főre módosult. Ez év elején például Pécs városának egyik legnagyobb munkáltatója - a finn érdekeltségű elektronikai összeszerelő üzem az Elcoteq Magyarország Kft. - 623 dolgozójától vált meg. Igaz, az említett multinacionális cégnél nem elbocsátásokról, hanem szerződések lejártáról beszélnek.
A hatályos munkaügyi törvények értelmében ugyanis lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy az általa felvett dolgozóival határozott időre szóló munkaszerződést kössön. (Az Elcoteq például fél-egy éves időtartamra szerződik a munkavállalókkal.) Ezért, amikor a dolgozó a munkáltató számára valamilyen ok miatt feleslegessé válik, akkor a szóban forgó cég nem elbocsát, csupán a szerződést nem hoszszabbítja meg. Így nem csak az alól a kötelezettség alól mentesül, hogy az utcára került dolgozóinak létszámát jelentse a munkaügyi központnak, de lehetősége nyílik arra is, hogy legális formában ugyan, de "kibújjon" az utólagos munkavállalói követelések alól.
Baranya többi ipari szektorában is folyamatos a létszámleépítés. Mindez - a munkaügyi központ adatai szerint - főként a mezőgazdaságra jellemző. (Például az ócsárdi, rózsafai és a szentlászlói szövetkezet több mint 100 főt küldött el).
A Matáv Rt. pécsi központja 94, a Z. M. Tüzérdandár 25, a Kereskedelmi Hitelbank 10, a bőr és cipőipari üzemek 56 emberét bocsátotta el ebben az évben. Az erőteljes létszámleépítés tehát főként a mezőgazdaságot és az azt kiszolgáló ágazatokat jellemzi, de ez év második felétől ismét növekszik Baranyában az elbocsátások száma, és nemcsak a könnyűiparban, hanem a megye tradicionális iparágának számító bőr- és cipőgyártás területén is.
Nem csak felmondani - átalakítani is kell
Recesszió esetén a létszámleépítés az első eszköz, amelyhez a vállalatok nyúlnak, de nem ez az egyedül üdvözítő módszer a válságból való kilábalásra - vélekedtek az EastEuroCo Vezetési Tanácsadó Kft. megalakulásának tizedik évfordulóján rendezett vitafórum résztvevői.
A vállalatok legnagyobb költségeleme a humán erőforráshoz kapcsolódik, ezért ha baj van, először ehhez nyúlnak - állította Szilágyi Géza, a Compaq Computer Magyarország Kft. humánerőforrás igazgatója. A vitafórumon részt vevő humánpolitikai vezetők és személyzeti tanácsadók egyetértettek abban, hogy Magyarországon sok a rossz példa a leépítésekre.
- A vállalatok jelenlegi vezetése az építkezéshez van szokva, nem pedig a krízismenedzseléshez - magyarázta Heit Gábor, a személyzeti tanácsadással foglalkozó Progress 21 Kft. ügyvezető igazgatója. - Ezért ideges kapkodással leépítenek, pedig a paletta sokkal szélesebb annál, sem hogy csak kirúgjunk embereket.
Bathelt Sándor szervezetfejlesztési szakértő szerint az elbocsátások önmagukban még nem elegendőek a válságból való kilábalásra. A szervezeti struktúra és a vállalati kultúra átalakítása is szükséges ahhoz, hogy a cég eredményesen alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. A létszámleépítés ezen változtatások nélkül hosszú távon káros lehet.
(Magyar Hírlap)
Korábban:
Tömeges elbocsátási hullám az Atlanti-óceán mindkét partján
(2001. augusztus 1.)
Egymillió fölött az elbocsátások száma a tengerentúlon
(2001. szeptember 6.)