Indokolt a tőzsdei ármozgások korlátozása

Az utóbbi hónapok eseményei ugyan megnövelték az értéktőzsdei ármozgásokat, tőkepiaci szakemberek azonban továbbra is indokoltnak tartják az ingadozások korlátainak fenntartását a Budapesti Értéktőzsdén. A szabályok enyhítése ugyanis az elszámolási és fizetési rendszert is veszélyeztethetné.

A jelenleg érvényes tőzsdei szabályok csak az előző napi záróár által meghatározott árfolyamsávon belül engedik meg a részvényárfolyamok mozgását a Budapesti Értéktőzsdén. A hivatalos börzeindexet, a BUX-ot alkotó részvények esetében 15, egyéb részvényeknél 20 százalék feletti árelmozdulást lehetővé tévő ajánlatok meg sem születhetnek. Indexpapírok esetében 8, a többi részvénynél 10 százalék feletti árelmozdulásnál legalább 2, legfeljebb 5 perc kereskedési szünet figyelmezteti az üzletelőket a részvény értékének jelentős megváltozására.

A Budapesti Értéktőzsdén jelenleg alkalmazott szabályok amellett, hogy kiszámítható keretek között tartják a kereskedést, alkalmasak a különleges helyzetek kezelésére is - véli Horváth Zsolt, a börze ügyvezető igazgatója. A tőzsdeigazgató ugyan elismeri, hogy a korábbinál jóval nagyobb árfolyammozgások miatt előfordulhat olyan helyzet, amikor a jóváhagyott árfolyamsávnál szélesebbre van szükség. Ennek megteremtése azonban lehetséges. A tőzsde ügyvezető igazgatója ugyanis enyhíthet a korlátozáson és akár részvényenként, akár minden papírra kiterjedően kiszélesítheti az említett árfolyamsávot. E lehetőséggel éltek már a korábbi tőzsdeigazgatók is és természetesen az elmúlt két hónapban Horváth Zsolt is hozott enyhítő rendelkezéseket. Például az Amerikai Egyesült Államokat ért szeptemberi terrortámadásokat követően is tágabb árfolyamsávban kereskedhettek a brókerek a részvényekkel a tőzsdén.

A brókercégek közötti elszámolási és fizetési rendszer biztonsága érdekében szintén a jelenleg alkalmazott kereskedési szabályok fenntartása mellett foglalt állást Benke Ákos, a CA IB Értékpapír Rt. vezérigazgatója. A tőkepiaci szakember elmondta, hogy a korábbi szabályok a jelenleginél jóval szabadabb árfolyammozgást tettek lehetővé a pesti börzén. A hirtelen áresés azonban számos problémát okozott az orosz és távol-keleti pénzügyi válság idején. Mivel az akkori helyzetben a részvénypiaci szereplők kizárólag eladni akarták papírjaikat és az árfolyammozgást sem korlátozták szigorú szabályok, ezért a tőzsdén kialakult árak nem tükrözték a cégek piaci értékét. Sőt, a hirtelen áresés miatt a brókercégek egy jelentős részének fizetési problémái támadtak. Így a szabályokat betartó, tisztességesen működő tőzsdeügynökségek fizetőképessége is veszélybe került amiatt, mert bizonytalanná vált, be tudják-e hajtanai üzleti partnereiktől követeléseiket.

Giczi József

(Népszava)

Ajánlat:

Befektetés
(az Üzleti Negyed rovata)

BÉT