Vinkovits András, a Gazdasági Minisztérium energetikai főosztályvezetője az Ipari Enerigafogyasztók Fóruma (IEF) pénteki közgyűlésén ismertette a tárca a liberalizált piac hatásairól szóló elemzését. Eszerint a lakossági fogyasztóknál az árnövekedés mérséklődése, a többi fogyasztónál árcsökkenés prognosztizálható: az ipari fogyasztókat éves szinten 81 milliárd forint villamosenergia-ártömeg terhelné a piacnyitás nélkül, míg a liberalizáció hatásait beszámítva ez mindössze 49 milliárd forint lesz.
A minisztérium első lépésként a piac 25 százalékos nyitására tett javaslatot - ez mintegy 100 nagyfogyasztót jelent - és az elképzelések szerint a kormány évről évre előre nyilatkozna a további piacnyitás mértékéről. A főosztályvezető elmondta: a tárca kiemelt feladatnak tekinti az átállás költségeinek részletes szabályozását, és az ehhez kapcsolódó kompenzációt a hosszú távú szerződések újratárgyalásától tenné függővé. Az egyedi, erőművi árszabályozás a tervek szerint 2003-ban megszűnik.
Vinkovits András kijelentette: a tárca célszerűnek tartaná, ha a készülő villamosenergia-törvény rendelkezne egy szociális tarifáról is. Ezt azok a kisfogyasztók fizethetnék, akik évente legfeljebb 150-600 kilowattóra áramot fogyasztanak. A minisztérium elképzelése szerint egyedi kérelem alapján is lehetne szociális támogatást igényelni.
Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója hangsúlyozta: amennyiben Magyarország időben megindítja a liberalizációt, megőrizheti regionális nagykereskedői pozícióját és az áram-külkereskedelem fontos tranzitországává válhat.
(MTI)
Ajánlat:
Korábban:
Több céget nem fenyeget a "BorsodChem-szindróma"
(2001. január 25.)
Az áramszolgáltatók nem az új tarifák alapján fizetnének a Magyar Villamos Műveknek
(2001. január 24.)