Öt törvényt módosítana a kormány a zárszámadással

Öt törvény, köztük az idei büdzsé módosítását kezdeményezi a 2000. évi költségvetési törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban a kormány. Varga Mihály pénzügyminiszter a zárszámadási előterjesztést ismertető parlamenti expozéjában elmondta: az idei évre vonatkozó előirányzat-módosítások nem érintik az államháztartás egyenlegét. A többletbevételek letéti számlára helyezéséről a kormány és az ellenzék közötti nézetkülönbségek fennmaradtak.

Az idei évi költségvetés legfontosabb változásairól szólva Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, hogy 14 milliárd forintos főösszeggel új céltartalék előirányzatot javasolnak létrehozni a közszférában dolgozók bérkiigazítására. A köztisztviselői törvényben szereplő bérek és egyéb juttatások fedezetére több mint 50 milliárd forintot szán a költségvetés - tette hozzá Varga Mihály. Bejelentette, hogy a kabinet javaslata szerint a vállalkozásfejlesztési célelőirányzatok összege 20, az állami bérlakásokra vonatkozó támogatási előirányzat 5, a költségvetés általános tartalék előirányzata 47,9 milliárd forinttal emelkedik. A kormány kezdeményezi a nyugdíjellátások mintegy 57 milliárd forinttal történő kiegészítését és az ÁPV Rt. privatizációs tartalékállományának 44 milliárdos feltöltését az előre nem várt kötelezettségek rendezéséhez szükséges fedezet megteremtésére.

Mindezekre a fedezetet a központi költségvetés magasabb adóbevételei és a társadalombiztosítás nagyobb munkáltatói járulékbevételei adják - mondta a pénzügyminiszter.

A pénzügyminiszter azt is közölte, hogy a zárszámadásban módosítandó törvények közé tartozik az államháztartási, a szerencsejáték szervezéséről, a fogyasztási adóról, valamint a sportról szóló jogszabály.

Varga Mihály az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó - a többletbevétel felhasználását érintő - megállapításaival összefüggésben megjegyezte, hogy a letéti számlára helyezés törvényességi szempontból megfelel az előírásoknak: az összeget az adott évben kiadásként elszámolták, csak a felhasználás húzódott át a következő évre. A pénzügyminiszter kijelentette azt is, hogy a 2000. évi zárszámadásban kezdeményezett törvénymódosítások hatásai nem sértik a jogbiztonságot.

A világosság több száz éve ismert számviteli elve nemcsak azt jelenti, hogy a beszámolót áttekinthető, érthető formában kell elkészíteni, hanem azt is, hogy a zárszámadásról szóló törvényjavaslatban nem volna szabad más törvények kibocsátását is kezdeményezni, mert azok elvonják az Országgyűlés figyelmét az elszámoltatásról - fogalmazott a miniszteri expozé után elhangzott felszólalásában Nyikos László, az Állami Számvevőszék alelnöke. Szavai szerint ezt a gyakorlatot a pénzügyi kormányzat az 1996-os zárszámadással kezdte, és most már öt törvény módosítását is bevonja a folyamatba.

A fő gond szakmai szempontból az, hogy a kormány most sem tud elszámolni az állam vagyonával - mondta Nyikos László. A számvevőszék álláspontja szerint a nemzeti vagyon részét képező dolgokban bekövetkezett változásokat tartalmaznia kellene a zárszámadásnak, hiszen ezek közérdekű információk. Nyikos László végül közölte: az ÁSZ célul tűzte ki, hogy a 2003. évi zárszámadásról a nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően megbízhatósági záradékot, igazoló nyilatkozatot fog kiadni.

A költségvetési, az alkotmányügyi és az emberi jogi bizottság többségi véleményt képviselő előadói támogatásukról biztosították a zárszámadási törvényjavaslatot, míg a kisebbségi álláspontot ismertető ellenzéki képviselők az előterjesztés általuk törvénysértőnek tartott kitételeire hívták fel a figyelmet. Babák Mihály fideszes képviselő, a költségvetési bizottság előadója fontosnak minősítette, hogy a kormányzati intézkedések felszámolták az előző ciklus összes restrikciós elemét, köztük a Bokros-csomagot. Úgy vélte, a zárszámadásból jól látható az is, hogy erősödött és szigorodott a gazdálkodás szabályozottsága.

A zárszámadási törvényjavaslatból kitűnik, hogy a kormány 95 milliárd forintot törvénysértő módon használt fel és meghamisítja az államháztartás mérlegét - jelentette ki a költségvetési bizottság kisebbségi véleményét ismertető Szekeres Imre szocialista képviselő, a testület elnöke. Az ellenzéki honatya úgy fogalmazott, hogy a kormány ki akarja venni az Országgyűlés kezéből a többletbevételek felhasználásáról történő intézkedést, és ezzel is - mint mondta - szentesíteni akarja a törvénytelen kormányzati gyakorlatot.

A bizottsági álláspontok ismertetését követően a javaslat általános vitáját elnapolták.

(MTI)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium

ÁSZ

Korábban:

Általános vitára alkalmas a bírált zárszámadási törvény
(2001. szeptember 18.)