Az életbiztosítókat az év első felében változatlanul az óvatos, konzervatív befektetési politika jellemezte. Teljes díjtartalékuk 86 százalékát kockázatmentes állam- és jegybanki papírokba helyezték el. A legrizikósabb részvények aránya mindössze 5 százalék. (Kivéve a unit-linked biztosításokat, amelyeknél 21,4 százalék.) Újdonságot jelent, hogy a biztonságtechnikai tartalék és tőke januártól az OECD-országokban, külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírokba is fektethető. Ezeknek az aránya még meglehetősen szerény, 0,7 százalék.
A biztosítók legjelentősebb közvetlen kamat- és árfolyamkockázatát az jelenti, hogy a társaságok az életbiztosításokhoz kapcsolódó tartalékok befektetéseinél nem tudják könnyedén teljesíteni az ügyfelekkel szemben vállalt, minimális - legfeljebb 5,5 százalékos -, úgynevezett technikai kamatot. (Ismeretes, hogy a biztosítók általában 3-3,5 százalékos technikai kamatot vállalnak.)
Félévkor a lakosság megtakarításainak 0,5 százalékponttal nagyobb részét helyezte el életbiztosításban, mint az év elején. Megállt az a tendencia, hogy egyre nagyobb díjbevétel-eltolódás alakult ki az életbiztosítások javára a nem életbiztosításokkal szemben. Tavaly év végéhez képest 5,8 százalékponttal, 40,6 százalékra csökkent az életbiztosítási ág díjbevételének részaránya. A biztosítótársaságok az első félévben elért 82,3 milliárd forintos életbiztosítási díjbevétele reálértelemben 11 százalékkal marad el a tavaly júniusihoz képest.
Az életbiztosítási díjbevétel 56 százalékát változatlanul a kockázati és megtakarítási elemeket egyaránt tartalmazó, vegyes életbiztosítások adják, annak ellenére, hogy a hozzájuk kapcsolódó díjbevételek az év első hat hónapjában reálértéken 9 százalékkal mérséklődtek. A legnagyobb - 18 százalékos - viszszaesést a befektetésekhez kötött életbiztosítások szenvedték el. Arányuk azonban még mindig több mint egyharmados az életágon belül.
Vonczem Gabriella
(Magyar Hírlap)
Ajánlat:
Kötelező 2002
(az Üzleti Negyed összeállítása - minden amit a biztosításokról tudni lehet)