Magyarország továbbra is első az EBRD ranglistáján

Magyarország megőrizte vezető helyét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közép-kelet-európai ranglistáján. A jelentés szerint a a forint árfolyamának szélesítése és az inflációkövető pénzügypolitika bevezetése javítja a pénzromlási ütem csökkenésének esélyeit, ugyanakkor rámutat, hogy fel kell gyorsítani a társadalmi reformokat, különösen az egészségügyben. Az EBRD elmarasztalja a kormányt többek közt azért, mert az autópálya-építéseknél nem alkalmazta a közbeszerzést, A pénzintézet szerint a kormány elismeri a reform szükségességét, de kevéssé valószínű, hogy a közeljövőben tesz is értük.   

A londoni székhelyű bank 1994 óta minden évben a piacgazdaság négy alapvető eleme, a piac és a kereskedelem, a vállalkozások, az infrastruktúra, a pénzügyi intézmények fejlettsége alapján egytől négy pluszig osztályozza az országokat.

2001-ben Magyarország a privatizáció megvalósítására 4, a versenypolitikára 3, a bankreformokra és a kamatláb liberalizációra 4, a pénzpiacok és a nem banki intézmények fejlettségére 4 mínusz osztályzatot kapott. Az infrastruktúra terén a távközlés 4, az elektromos energia 4, a vasút 3 plusz, az utak 3 plusz, a víz- és csatornarendszer 4-es osztályzatot kapott. A jogrendszer reformjában a kereskedelmiét 4 mínusz, a pénzügyiét 4 mínusz osztályzattal látták el a bank szakemberei. Ez utóbbi a tavalyi négyes átlaghoz képest visszalépés.

Az országról készített részletes jelentésében az EBRD rámutat arra, hogy a pénzromlás csökkenésének kilátása javult azáltal, hogy a központi bank szélesítette az árfolyamsávot és bevezették az inflációs célt követő pénzügypolitikát. A jelentés azonban szükségesnek nevezi, hogy a kormány elkötelezettséget mutasson a jövő évi inflációs célok mellett, a jelenleg tervezettnél szigorúbb fiskális politika követésével. Az új vállalatfelvásárlási jogszabályok érvényre juttatása létfontosságú lesz a kisebbségi részvényesek védelmének javítása, a befektetői bizalom helyreállítása céljából. A társadalmi reformokat, különösen az egészségügyben, fel kell gyorsítani, javítani kell a szolgáltatások színvonalát és csökkenteni a költségvetési egyensúlytalanságot - állapítja meg a jelentés.

A jelentés méltatja, hogy a távközlésről elfogadott, januárban életbe lépő törvény megszünteti a MATÁV monopolhelyzetét. Az új törvény azonban meghagyta a kormány számára az árellenőrzést a vezetékes alapszolgáltatásokban.

A kormány az új autópályák építésénél nem alkalmazta a közbeszerzést, eltért elődje gyakorlatától a nyílt nemzetközi pályázatokat illetően. A jogi keretek lehetővé teszik az autópályák építésének finanszírozásával megbízott Magyar Fejlesztési Bank és a privatizációs ügynökség számára, hogy megkerülje a versenytárgyalást - állapítja meg a jelentés.

Az idén januárban bevezetett 20 százalékos tőkenövekmény-adó döntő tényező abban, hogy a Budapesti Értéktőzsdén lanyhult a kereskedés. A további tényezők: a kisebbségi részvényesek nem hatékony védelme, a nyugdíjrendszer lassú reformja, a rossz likviditás és a tőzsdei bevezetések hiánya. A gáz-és a gyógyszerárakba való kormányzati beavatkozás után még a BÉT legjobb részvényei sem vonzották a külföldi befektetőket.

A kormány nem volt képes kordában tartani a gyógyszereket támogató kiadásokat, a kórházaknak nagyok az adósságai, az orvosok a hálapénzre támaszkodnak, az alacsony fizetések nővérhiányt okoznak. A kormány elismeri a reform szükségességét, de nem valószínű, hogy jelentős lépéseket tesz a közeljövőben - állapítja meg az EBRD jelentése.

(MTI)

Ajánlat:

EBRD