Jövőre nem változik a monetáris politika

A monetáris politika alapvetően változatlan marad 2002 végéig - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke szerdán az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának ülésén, amelyen a képviselők egyhangúlag támogatták a Magyar Nemzeti Bank 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára bocsátását. Járai Zsigmond közölte: jövőre enyhén felértékelődő forintra és az inflációval arányosan csökkenő kamatokra számít.

Az infláció Járai Zsigmond szerint idén az előrejelzett sávban marad, így az év végére 7-7,5 százalék között lesz a fogyasztói árak éves emelkedésének üteme. A jegybank elnöke hozzátette: jelenleg úgy gondolja, a decemberi éves infláció 7,2 százalék lesz, ami azonban nagyban függ az olajárak és a mezőgazdasági termelői árak mozgásától. Az MNB szerint az éves átlagos infláció idén 9,4 százalékos lesz.

Járai Zsigmond a jövő évi inflációval kapcsolatban elmondta, hogy továbbra is tarthatónak tartja a 2002 decemberére prognosztizált 4,5 százalékos éves árszínvonal-emelkedést, míg 2005-2006-ra szeretnék elérni, hogy az infláció mértéke ne haladja meg a 2 százalékot.

Szekeres Imre, a bizottság szocialista elnöke elmondta, hogy a kormány előzetes prognózisa szerint idén az éves átlagos inflációnak 6-7 százalékosnak kellett volna lennie, ez a mutató azonban várhatóan 9,5-9,8 százalék körül alakul. Ez Szekeres Imre szerint a következő évre is rossz előjel. A szocialista politikus közölte, hogy a folyamatokat kedvezőtlennek tekinti, de nem tartja jóvátehetetlennek.

Bauer Tamás szabad demokrata képviselő úgy vélte, hogy a kormányzat óvatos lépésekkel halad az újraeladósodás felé. Kritikával illette a kormány bérpolitikáját is, ami véleménye szerint ellentétes a kitűzött antiinflációs célokkal. Kifejezetten rossz megoldásnak tartotta, hogy a bérek növekedésével és az expanzív költségvetési politikával elért keresletnövelés hatásait a szabályozott árak fenntartásával igyekszik mérsékelni a kormány.

A jegybank elnöke válaszában elmondta: a költségvetés bérpolitikája nem ellentétes az antiinflációs célokkal. Hozzátette, hogy dekonjunktúrális világgazdasági helyzetben indokolt a kereslet ösztönzése, és erre a költségvetésben megvolt a lehetőség. Megerősítette, hogy mindez nem okoz jelentős inflációs nyomást.

Járai Zsigmond meghallgatását követően újságíróknak elmondta: a harmadik negyedévben a GDP növekedése négy százalék alatt lehet, ám az év egészére - ha minden kedvezően alakul - elérhetőnek látszik a 4 százalékos gazdasági növekedés. Megerősítette, hogy a kormány keresletnövelő intézkedéseinek hatása 2002-re is áthúzódik, ám jövőre újabb jelentős intézkedésekre nem kerül sor.

(MTI)

Ajánlat:

MNB