Rendet raknak a Gazpromnál

Az orosz elnök elégedetlen a világ gáztermelésének egynegyedét adó Gazprommal. Rendet, pénzügyi fegyelmet és több adót akar, és ennek a véleményének határozottan hangot is adott.

Vlagyimir Putyin 33 fokos hidegben érkezett meg a szibériai Novij Urengojba, hogy személyesen győződjön meg arról, milyen állapotok uralkodnak a 362 ezer dolgozót foglalkoztató és a világ gáztermelésének egynegyedét adó gázipari óriásnál, amely 38 százalékban állami tulajdonban van. A geológiai feltáró munkáktól kezdve az árak kialakításáig minden érdekelte. Nehéz lett volna félrevezetni, túlságosan is tájékozottnak bizonyult.

A "Gazeta.Ru" internetes újság szerint Putyin különösen azt nehezményezte, hogy néhány európai országban két és félszer, háromszor drágábban adják el az orosz gázt, mint amennyiért a Gazpromtól megveszik. Menet közben a közvetítők leveszik a részüket, s ez a haszon irreálisan magas. Az orosz elnököt nemcsak az izgatta, miért adja ilyen olcsón a gázt a Gazprom, hanem az is, hová tűnik az a pénz, amelyet a belföldi közvetítők az árra rátesznek. "Hol van ez a pénz?!" - kérdezte Putyin, nem minden ingerültség nélkül. Választ nem kapott. Az elnöknek arra is volt ideje, hogy kiszámítsa vagy kiszámíttassa, a közvetítők által "lenyúlt" pénz összege az állam éves bevételével azonos nagyságú. Pedig a Gazprom e hiány ellenére is 10 milliárd dollár értékben exportál évente, és az adóbevételek negyedét biztosítja az államnak. Putyin szerint azonban ennél sokkal több hasznot kellene hoznia.

Az elnök nem csak kellemetlen kérdéseket tett fel, de utasításokat is adott. Az egyik úgy szólt, hogy mérjék fel a Gazprom teljes vagyonát, készleteinek felhasználását, beruházási programjait, az engedélyek kiadásának rendjét. Meggyőződése, hogy ki kell dolgozni a gázipar fejlesztésének részletes programját.

Szakértők szerint a Putyin által felvetett problémákkal a Gazpromnál teljesen tisztában voltak. Tisztában volt vele az az ember is, akit fél éve maga az elnök ültetett a Gazprom élére. Mégsem csinált semmit. Pedig Alekszej Miller, a 39 éves liberális közgazdász nagy tervekkel látott munkához. A Novosztyi hírügynökség elemzése szerint Millert ideálisnak tartották erre a posztra, mivel rendelkezett egy olyan dologgal, amellyel elődje nem: Putyin bizalmával. "A mai Oroszországban ez a legértékesebb tulajdonság, amellyel egy ember rendelkezhet" - állapítja meg a Novosztyi.

Miller még 1991-ben került munkakapcsolatba Putyinnal, amikor Szentpéterváron a városi belső kapcsolatok bizottságában a helyettese volt. A városi tanács elnöke mondta róla: "Az államhivatalnokok új típusát képviselte. Fiatal, intelligens, profi. Egyáltalán nem hasonlított a szovjet idők vezetőire." Hasznosnak bizonyult: fontos szerepe volt a külföldi vállalatok és bankok, például a Coca-Cola, a Gilette letelepedésében. Az önkormányzat után a pétervári kikötőben, majd a balti csővezetékes rendszer vezetőjeként dolgozott. 2000-ben ő lett az energetikai miniszter helyettese. Annak alapján, amit ott produkált, Putyin alkalmasnak tartotta arra, hogy megbirkózzon a Gazprom reformjával, a részvényforgalom liberalizálásával. Ráadásul nem kellett tartani attól, hogy elődje, Rem Vahirjev nyomdokaiba lép. A Gazprom előző elnöke ugyanis állam volt az államban, a saját játszmáját játszotta.

Millertől viszont azt várták, hogy Putyin játszmáját vezényelje le. Akadályozza meg a Gazprom vagyonának további csökkenését, a nyereséges területek kisajátítását, a kétes elemekkel való üzletelést és szerezze vissza a Gazpromnak azt, amit elődje idején elvettek tőle. Ez azonban nem sikerült. Mint ahogy az sem, hogy liberalizálja a részvénypiacot. Igaz, kidolgozott erre egy tervet, azt azonban Putyin nem hagyta jóvá. Miller strukturális változtatásokra sem vállalkozott.

A Szever-Press jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a konszern adóssága jelentősen növekedett és elérte a 164,5 milliárd rubelt.

Sokan úgy vélik, Miller alkalmatlannak bizonyult a roppant nagy feladat elvégzésére, nem sikerült ütőképes csapatot szerveznie maga köré, és a vitákat sem tudta leszerelni, amely megosztotta a vezetést.

Októberben elterjedt annak a híre, hogy Putyin embere lemondott posztjáról. A hosszabb idejű betegszabadság is erre utalt. Aztán kiderült: Millernek maradnia kell. Legalábbis egyelőre, amíg nem találnak a helyére jobbat.

Visszatérése után Miller első lépése az volt, hogy új helyettest nevezett ki maga mellé, Alekszander Rjazanovot, és új felelőst a társaság vagyonának a kezelésére, Alekszander Krasznyenkovot. Előbbi a Szurgut gázipari társaság igazgatója volt, képviselő, Putyin csapatának tapasztalt tagja, utóbbi pedig a "szentpétervári iskolából" való. A kinevezések arra utalnak, hogy Miller nagyobb határozottsággal veti magát abba a csatába, amelynek eddig vesztese volt.

Egy sor függőben lévő kérdést kell megoldania. Ezek közül az egyik - politikailag izgalmas - probléma a médiaholding ügye. A holding a Media-Moszt adósságainak fejében került a gázipari óriáshoz, de a társaságok többsége továbbra is veszteséges. Csak a harmadik személyekkel szembeni adóssága 460 millió dollárra rúg. Becslések szerint a holding életben tartására negyedévenként legalább húszmillió dollárt kellene költeni. Ha ezt az összeget nem sikerül előteremteni, egy sor társaság csődbe jut. A legkényesebb helyzetben az NTV-plusz tévétársaság van, de egy-két kivételtől eltekintve a többinek is anyagi összeomlással kell számolnia. A helyzet súlyosságát érzékelteti, hogy a Gazprom úgy döntött, eladja médiarészvényeit.

És ez csak az egyik olyan terület, ahol a Gazprom vezérkarára súlyos döntések várnak. Egyre nehezebb kitérni előlük.

Barabás Péter

(Népszava)

Ajánlat:

Gazprom

Gazeta.Ru