Önmagát dönti meg a kínai hatalom?

Vágólapra másolva!

Újraírja a kínai gazdaság működéseinek szabályait az ország WTO-csatlakozása. Többről van szó azonban, mint Kína kereskedelmi határainak megnyitásáról, a piacgazdaság irányába tett lépések ugyanis a politikai rendszert is formálják, megteremtve egy új, demokratikus állam kialakításának lehetőségét.

Vágólapra másolva!

Kína állam politikai rendszer kínai gazdaság

Kína december közepén hivatalosan is a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagjává válik. A szervezet tagállamai ugyanis november 17-én egyhangúlag támogatták az ország csatlakozási kérelmét, a Dohában tartott minisztertanácsi ülésen. A miniszterek tanácsa a szervezet legmagasabb szintű döntéshozó testülete, így az eredményes szavazás után már csak a kínai parlamentnek kellett elfogadnia azt. Az egyszerűnek látszó bebocsátást azonban egy közel 15 éves egyeztetési folyamat előzte meg. Kína ugyanis már 1986-ban benyújtotta tagfelvételi kérelmét a WTO jogelődjének számító Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményhez (GATT). Az Egyesült Államok támogatását végül 1999 novemberében nyerte el. Ezt követően még a világszervezet 142 tagországával külön-külön is kölcsönös megállapodásra kellett jutnia.

Az elhúzódó tárgyalásokkal párhuzamosan gőzerővel zajlott a kínai modernizáció, 1978-ban a kormány engedélyezte a magánvállalkozások létesítését. Az államtól független gazdasági vállalkozások azóta az ország termelésének több mint ötven százalékát tudhatják magukénak. Kialakították a különleges gazdasági övezeteket, a külföldi vállalatokat adókedvezményekkel csalogatták be az országba, a 33 százalékos helyi adóval szemben mindössze 15 százalékos adót kellett fizetniük. Ennek eredménye, hogy az ország az utóbbi években folyamatosan 8 százalék körüli GDP-növekedést tudott felmutatni, valamint külkereskedelmi mérlege is igen kedvezően alakult, ez idő alatt a világ hetedik exportőrévé küzdötte fel magát. Sőt ma már a kormányzat támogatásával kezdhetnek külföldi befektetésekbe a hazai vállalkozások.

A csatlakozás a kínai gazdaság alapvető szabályait alakítja át. Kína megszünteti a külföldi vállalatoknak nyújtott adókedvezményeket, csökkenti a védővámokat. A belépés után a törvényhozásnak összesen 220 olyan jogszabályt, rendelkezést kell módosítani, amely nem felel meg a szervezet előírásainak. A vállalatoknak önállóvá kell válniuk, a kormány a jövőben nem avatkozhat be működésükbe.

A kínai állam több területen azonban továbbra is monopóliummal rendelkezik majd, ilyen az ásványok, az üzemanyag, valamint a dohánytermékek forgalmazása, továbbá a belső áruszállítmányozás. A következő három évben megszűnik számos olyan tilalom, amely eddig a külföldi vállatokat korlátozta. A távközlés területe is felszabadul, melyet a kormányzat korábban meglehetősen szigorú ellenőrzés alatt tartott. A csatlakozási tárgyalásokon Peking ígéretet tett arra, hogy megnyitja kapuit a külföldi vállalatok számára, engedélyezi, hogy azok befektessenek telefontársaságokba vagy internetre specializálódott társaságokba. A hírek szabad áramlásához, a külvilággal való kapcsolat fenntartásához ma már hozzátartozik az internet. A kínai kormány az utóbbi években nagyon szigorú intézkedésekkel szabályozta a világháló kínai használatát, a szolgáltatóknak szűrniük kellett a legtöbb nyugati hírportált, az emberjogi szervezetek, a tibeti emigránsok vagy a betiltott Falun Kung mozgalom oldalait. A WTO-tagság után a kínai internetes vállalatokban tulajdonrészt szerezhetnek a külföldi befektetők.

A gazdasági élet keretein túl számos politikai jellegű változás is várható a következő években. A napokban jelent meg a hír, miszerint Kína egyszerűsíti a kiutazáshoz szükséges hatósági eljárást, miáltal az eddiginél több állampolgára juthat útlevélhez. Illetékesek szerint a kiutazási politika egyszerűsítésének célja, hogy a Világkereskedelmi Szervezetbe frissen belépett Kínának a nemzetközi gyakorlathoz hasonló politikája legyen. A hatóságok egyszerűsítik a belépési procedúrákat is: letelepedési kérelmet nyújthatnak be például ezentúl külföldiek. Néhány évvel ezelőttig a kínaiak a szigorú szabályozás miatt nem nagyon utazhattak; egy-egy útlevél megszerzése hosszú hónapokba és sok pénzbe került. A Közbiztonsági Minisztérium közölte: 2005-re minden nagyobb városban lakó állampolgár személyi igazolványának és lakóhelyét igazoló papírjának bemutatásával igényelhet útlevelet.

Kína WTO-tagsága egy új, csaknem 1,3 milliárd potenciális vásárlót jelentő piacot csatlakoztat a világkereskedelem vérkeringésébe. A kínai vállalatok olcsóbban előállított, egyre jobb minőségű termékeikkel szabadabban kereskedhetnek, ugyanakkor az ország gyarmatosításának lehetősége is fennáll. A külföldi vállalatok elárasztják Kína eddig kiaknázatlan belső piacát. Munkahelyeket és keresletet teremtenek, közben bekebelezik egy fejlődő ország teljes piacát.

A kínai kultúra és életforma eszerint alapjaiban fog megváltozni, ha az országhatárok megnyitásával még több nemzetközi vállalat, bolthálózat jelenik meg. A globalizáció és a gazdasági játéktér szabályainak feloldása feszíteni fogja a félpiaci körülmények között működő népköztársaságot. A csatlakozás hatására a kínai vállalatok sokkal erősebb versenyhelyzetbe kerülnek, a vesztesek kihullanak, a munkanélküliség megemelkedik. A mezőgazdaságban a védővámok és az állami támogatások drasztikus csökkentése a külföldön olcsóbban termelhető, jobb körülmények között szállított élelmiszerek betörését eredményezi. A WTO-tagság átalakítja a gazdasági élet szabályait, felgyorsítja a változásokat, ugyanakkor valószínűleg komoly társadalmi feszültségeket eredményez. Mindkét tényező a jelenlegi politikai rendszer elfogadottságát csökkenti.

Tíz százalékra csökkentik a vámokat

Kína 2005-re 10 százalékra csökkenti a vámokat a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) vállalt kötelezettségeinek megfelelően - közölte vasárnap egy vezető kínai illetékes, akit a Dow Jones idézett.

A kínai külkereskedelmi és gazdasági együttműködési minisztérium helyettes vezetője emlékeztetett arra, hogy a vámokat idén januártól 15,3 százalékra mérsékelték. Ezenkívül az ázsiai állam 300-ra csökkentette az exportkvóta számot az 1992. évi 1247-ről, és a következő években fokozatosan végképp eltörli azokat, miután belépett a WTO-ba.

Kína 15 éven át kérte felvételét a Világkereskedelmi Szervezetbe, amelynek december 11-től lesz rendes tagja, és ezzel megnyílik belső piaca a külföldi cégek előtt. A kereskedelmi és befektetési korlátozások miatt a kínai külkereskedelmi többlet 13,6 milliárd dollárt tett ki 2001 első három hónapjában.