Az euró bevezetése Magyarországon húsz évig, évi 0,3-0,9 százalék többlet GDP-növekedést okoz - mondta Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke csütörtökön, Budapesten a Pénzvilág 2001-2002 című konferencián.
Az alelnök kifejtette: az euró használata könnyíti a külkereskedelmet, csökkenti a pénzintézetek és a vállalatok árfolyamkockázatát, mérsékli a tranzakciós költségeket. Ugyanakkor az euró bevezetésével kiesik a nemzeti valuta kibocsátásából származó bevétel, amelynek mértéke Magyarországon eléri a GDP 0,25 százalékát - tette hozzá.
Ha Magyarország 2004-ben csatlakozik az EU-hoz, akkor reális esély van arra, hogy 2006-ban az Európai Monetáris és Gazdasági Unió (EMU) tagjává váljon. Az alelnök rámutatott, jelenleg, öt évvel az EMU-csatlakozás előtt Magyarország a nominális konvergencia kritériumok teljesítésében előrébb áll, mint Portugália és Spanyolország 1994-ben, vagy Görögország 1996-ban, vagyis a monetáris unióhoz való csatlakozás előtt öt évvel.
Kiemelte: az infláció még magasabb mint az előírt érték, de például az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson mért értéke is csaknem annyi, mint az említett három országban volt ugyanekkor.
A jegybank alelnöke elmondta: az inflációs célt követő rendszer meghirdetésekor az MNB decemberre 7,5 százalékos fogyasztói áremelkedésre számított, de a novemberi 7,1 százalékos inflációs adat ismeretében már csak 7 százalékos pénzromlást várnak az utolsó hónapra.
Szólt arról, hogy jelenleg az intervenciós sáv erős oldalán, 10 százalék felett tartózkodik a magyar fizetőeszköz. A forint erősödése elsősorban a külkereskedelmi cégeket érintette, de - mint mondta - az idei év a legkeményebb, jövőre már mérséklődnek a negatív hatások.
(MTI)
Ajánlat:
EURÓ
(Az Üzleti Negyed melléklete)