A távközlési piac december 23-i liberalizációja csupán szimbolikus lesz, mivel sem az ügyfelek, sem szolgáltatók nem lesznek e napon abban a helyzetben, hogy kihasználhassák a piacnyitás előnyeit.
December 23-án megszűnik a MATÁV, illetve 2002 folyamán a helyi koncessziós telefontársaságok monopóliuma, s ezt követően elvileg a szolgáltatók bárhol, bármilyen távközlési szolgáltatást nyújthatnak az ügyfeleknek.
Az igazi piacnyitást most részben az is korlátozza, hogy még nem készült el a szolgáltatókra vonatkozó úgynevezett számkiosztás. A számkiosztás azért lényeges elem, mert ahhoz, hogy az ügyfelek a belföldi távolsági és nemzetközi hívások esetén szolgáltatót választhassanak, azonosítaniuk kell őket egy négyjegyű, 15-el kezdődő előszámmal.
A MATÁV december 23-ig monopóliummal rendelkezik a saját koncessziós területein a helyi távbeszélő szolgáltatás lebonyolítására, illetve az egész országra vonatkozóan a belföldi távolsági, valamint nemzetközi beszélgetésekre. Ennek értelmében a piacnyitásig MATÁV bonyolít le minden olyan távolsági beszélgetést is, amely valamelyik versenytársa két különböző helyi koncessziós területén lévő előfizetője között történik. Amíg a számkiosztás nem történik meg, az ügyfelek gyakorlatilag nem válthatnak társaságot.
A számkiosztással kapcsolatos rendelet várhatóan december 23-ig megjelenik, ettől még a helyi koncesszióval rendelkező távközlési társaságok sem lesznek képesek a MATÁV volt monopolterületén belföldi távolsági és nemzetközi hívásokat lebonyolítani.
Ahhoz ugyanis, hogy egy távközlési vállalat országos szolgáltatást indíthasson, ezt be kell jelentenie a Hírközlési Felügyeletnek (HíF), s ezt a hírközlési törvény értelmezése szerint leghamarabb december 23-án tehetik meg az érdeklődő szolgáltatók. A szabályok szerint a bejelentést követően a szolgáltatók leghamarabb 30 nap múlva akkor kezdhetik meg a szolgáltatást, ha a felügyelet ezt nem kifogásolja. Márpedig a legközelebbi 30 napos határidő január 23-án jár le.
Hasonló a helyzet a helyi beszélgetést illetően is: itt az alapvető problémát az jelenti, hogy még nem készült el a helyi hurok, vagyis az előfizető lakásában végződő réz érpár átengedésre vonatkozó, a HíF által elfogadott referencia-ajánlat. Ez tartalmazza majd, hogy miképpen és mennyiért juthat például a MATÁV területén egy alternatív szolgáltató az előfizetői végpontokhoz.
Szakértők szerint kezdetben a szabályozási feltételek megléte esetén is csak az üzleti és a nagy forgalmú ügyfeleknek lesz majd előnyös a piacnyitás, míg a helyi telefonforgalmat tekintve egyelőre semmi sem változik. Egyrészt azért, mert az úgynevezett alternatív szolgáltatók közül több - például az üzleti területen érdekelt PanTel Rt. és a Novacom Kft. - meg sem jelennek a lakossági piacon. A helyi telefonforgalmat illetően a már vázolt szabályozási akadályokon túl azért sem várhatók különösebb változások, mert azok a cégek - így például a Vivendi Magyarország - amelyek egyáltalán megcélozzák a lakossági piacot, kezdetben kizárólag a távolsági és nemzetközi hívások területén akarnak versenyre kelni a MATÁVval.
A hagyományos, vezetékes nemzetközi és távolsági forgalomban ugyanakkor jelentős ármérséklődésre számítanak a szakértők: a csökkenés mértéke bizonyos relációk esetében elérheti a 30-40 százalékot is.
A december 23-i piacnyitás elsősorban a MATÁVot érinti, mivel a május 12-ig, illetve május 25-ig, valamint november 22-ig a saját piacukon még koncessziós védelmet élvező helyi szolgáltatók ettől a naptól kezdve elvileg bármikor beléphetnek a legnagyobb szolgáltató piacára. Míg fordítva ugyanez később, csak helyi koncessziók lejárta után következik be.
(MTI)
Ajánlat:
Korábban:
Elkészültek a hírközlési törvény végrehajtási rendeletei
(2001. december 4.)
A Vivendi felkészült a távközlési piac liberalizációjára
(2001. november 19.)
Kábelrengeteg lesz a liberalizáció után
(2001. április 11.)
Alacsonyabb árakat hozhat az egységes hírközlési törvény
(2001. március 7.)
Árrobbanás vagy tarifacsökkenés várható a távközlési liberalizáció után
(2001. február 5.)