A Japán Autógyártók Szövetsége prognózisában 2002-re az eladások visszaesését jósolja 22 évi töretlen piacnövekedés után. A szigetország eladásai 3,7 százalékkal, 5,88 millió darabra csökkennek a szövetség szerint, amiből 4,25 milliót tesznek ki a személyautók. Ezen szegmens 0,6 százalékos visszaesést lesz kénytelen elkönyvelni. Az általános visszaesés alól üdítő kivételt jelentenek a kisautó-eladások.
A "minik" 1,29 milliós becsült értékesítési állománya 1,6 százalékos növekedést takar. A recesszió legfőbb okának Hirosi Okuda, a világ negyedik legnagyobb járműgyártójának számító Toyota Motor elnöke azt tartja, hogy a gyártók képtelenek tovább gerjeszteni a keresletet. Az egyre gyakrabban végzett modellfrissítések s az új típusok piacra dobása nem hozza meg a remélt eredményt. Másik rossz előjel az amerikai kereslet visszaesése: Okuda 15-15,5 millió autó eladására számít 2002-ben az USA-ban, ami egymillióval kevesebb a tavalyinál. A világ eladásait tekintve a DRI-Wefa nemzetközi gazdaságkutató 4 százalékos csökkenést feltételez.
A 2002-es amerikai recesszió persze még nincs kőbe vésve: senki sem tudja, mikor talál magára az amerikai gazdaság, márpedig ott az autóvásárlás "nemzeti sport", az autóipar pedig beszállítói és fejlesztései miatt a nemzetgazdaság központi szereplője. 2001 második felére komoly kapacitáscsökkenést kellett a három gigásznak (GM, Chrysler, Ford) bevezetnie, és csak októberben emelkedtek újra az eladások.
Minden baljós előjel ellenére a Toyotának és a Hondának, a két vezető japán gyárnak nem lehetnek komoly gondjai: nyereségük és hatékonyságuk az elmúlt években óriásit emelkedett, a radikális átszervezéseknek és agresszív exportpolitikájuknak köszönhetően. Olyan újdonságok, mint a Toyota Yaris (2000-ben az év autója) és a Honda Jazz a kisautók kategóriájában eladási rekordokat döntöttek, nem is szólva arról, hogy ez a szegmens termeli a legnagyobb nyereséget.
Japán első két gyártója képes az expanzióra, miközben honi vetélytársaik a nagy riválisok tőkéjére szorulnak, és sorra jelentik be az átszervezéseket. A harmadik számú japán, a Nissan a Renault csoport, a negyedik Mazda pedig a Ford irányítása alá került, és az új tulajdonosok átfogó reorganizációra kényszerülnek. A Toyota 2001-ben 106 milliárd dolláros forgalom mellett 5,44 milliárd dolláros nyereséget tudott felmutatni, ez pedig 20 százalékos javulást mutat 2000-hez képest.
A Honda 52 milliárdos forgalom mellett 24 százalékkal, 1,87 milliárd dollárra emelte nyereségét. Összehasonlításul: a Nissan 48,2 milliárd dolláros forgalom mellett 2,2 milliárdot produkált, míg a Ford 170 milliárdos árbevétel mellett 3,46 milliárdos nyereséget termelt. A Toyota tavaly mérsékelt csökkenést volt kénytelen elszenvedni, eladásai két százalékkal, 2,3 millióra estek vissza, miközben a Honda 12 százalékos eladásnövekményt ért el, és 860 ezer autót adott el Japánban.
Mindketten bizakodók, és hajlandók agresszív árversenyt folytatni: a Toyota tervei szerint 2,36 millió autó (+3 százalék) értékesítését tervezi Japánban, míg 6,01 millió autót (+2 százalék) kíván eladni világszerte. A Honda ennél kisebb nagyságban, de nagyobb reményekkel vág neki az évnek: 920 ezer autó Japánban (+7 százalék) és 1,31 millió autó (+3 százalék) világszerte. Hatékonyság tekintetében mindkét cég megállja a helyét, világviszonylatban az elsők között vannak.
(Magyar Hírlap)
Ajánlat:
Autó
(az Üzleti Negyed rovata)
Korábban:
Növekvő forgalom az amerikai autópiacon
(2002. január 4.)
Autóipar - a trenddel szemben
(2001. november 26.)