<P class="MsoNormal">Évente egy közepes nagyságú erdőt ellopnak

Magyarországon évente egymillió köbméternyi fa pusztul el, s ennek 40 százaléka azért, mert ellopják. Illegálisan kivágnak 400 ezer köbméternyi fát, amely a hivatalosan kitermelt famennyiség durván több mint 5 százaléka. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy bár az elmúlt nyolc évtizedben 800 ezer hektár erdőt telepítettek Magyarországon, az erdős területek nagysága még így is csak fele az európai átlagnak. Biztató viszont: tavaly és az idén több a telepítés, mint korábban.

Magyarországon 1,8 millió hektárt borít erdő, amely csaknem 19 százaléka az ország területének. Ez mintegy fele az európai 36 százalékos átlagnak. A hosszabb távú cél, hogy a jelenlegi erdős területek arányát legalább 25 százalékra emeljük, ennek megfelelően mintegy 750 ezer hektárnyi erdőt kell telepítenünk - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Csóka Péter, az Állami Erdészeti Szolgálat főigazgatója, aki szerint ez társadalmi igény is. A jövőben ugyanis több száz ezer hektárral csökkenti az agrártárca a termőterületek nagyságát, mert nincs piaci igény a termékek egy részére, s hogy ne maradjanak parlagon a területek, célszerűnek látszik ezek jó részét fával beültetni.

Az erdős területek amúgy is kis arányát rontja, hogy évről évre 1 millió köbméternyi fa pusztul el. Részben természetes okokból és különböző betegségek következtében, ám ebben a számban nem kevesebb, mint 40 százalékot tesz ki, amennyit ellopnak. Azaz 400 ezer köbméternyi fát illegálisan vágnak ki. Tehát minden esztendőben egy közepes nagyságú erdőt tulajdonítanak el ismeretlenek.

Magyarországon a múlt évben - szemben az azt megelőző esztendők 10-11 ezer hektáros átlagával - 15 ezer hektárnyi új erdőt telepítettek, az idén pedig már 16 ezer hektárnyi a cél. Ehhez a költségvetés 6-6 milliárd forint támogatást ad. Szakemberek szerint azonban ennek legalább a kétszeresére lenne szükség a kívánatos méretű telepítéshez, de ha figyelembe veszszük, hogy az elmúlt 10-12 évben ennek az összegnek csak a töredékét kapta meg az ágazat, a mostani támogatás már jelentős anyagi segítségként értékelhető. Jelenleg egy hektár erdő telepítése fafajtól és domborzati viszonyoktól függően 200-250 ezer, illetve 600-700 ezer forintba kerül.

A főigazgató szerint a magyarországi erdők állapota közepesnek, az európai átlagnál valamivel jobbnak minősíthető. A 80-as évek végétől megindult egészségromlási folyamat, amely elsősorban a kedvezőtlen időjárás következménye, néhány éve megállt. Azóta a helyzet nem rosszabbodott, de nem is javult.

A magyar faállomány legnagyobb hányadát, több mint 30 százalékát a tölgy teszi ki, míg 21 százalékát az akác. A fenyők aránya 15, a bükk és a gyertyán 6 százalék.

A magyar erdők mintegy háromnegyedét gazdaságilag hasznosítják. Ötöde védelmi és egy csekély rész jóléti célokat szolgál. Csóka Péter közölte, az erdőgazdasággal összefüggő tevékenység a GDP 1 százalékát adja, immár évek óta. A szűkebben vett erdészkedés hozzávetőlegesen 0,3 százalékot tesz ki. Az erdőgazdálkodás éves árbevétele 60 milliárd forint. Évente 6,7-7 millió köbméter fát termelnek ki. Ezzel csak részben tudják kielégíteni a hazai igényeket.

Tavaly mintegy 80 milliárd forint értékű fát, faterméket importáltunk, igaz, ugyanakkor 105 milliárd forint értékben exportáltunk. Elsősorban az építő-, az épületasztalos-ipar jelentős fenyőfaigénye miatt szorulunk behozatalra Ukrajnából, Oroszországból és Romániából. Magyarország mindenekelőtt tölgy- és akác alapanyagú fűrészárut értékesít külföldön.

A hazai erdőterület 60 százaléka állami, 1 százaléka közösségi, 39 százaléka elvileg magántulajdonban van. Azért csak elvileg, mert utóbbin belül 16 százalék, azaz mintegy 260 ezer hektár területnek rendezetlen a tulajdonviszonya. Vagy volt tsz-tulajdonról van szó, vagy a kárpótlás során még ki nem osztott területről.

Csóka Péter szerint a rendezetlen birtokviszony miatt ezek az erdők gondozatlanok, fenntartási költségeik a büdzsét terhelik.

Barátossy Gábor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Hivatalának elnöke megerősítette a lap információit, mely szerint készülőben van az uniós csatlakozáshoz is elengedhetetlenül szükséges erdőstratégia, amely hosszabb távra 2035-ig határozza meg a szükséges feladatokat. Ebben szerepel, hogy az előbb megjelölt időpontig 750 ezer-1 millió hektárnyi erdőt kellene telepíteni az országban.

A Nemzeti erdőprogram ugyanakkor előírja, hogy 2012-ig 174 ezer hektárral kell növelni a hazai erdőterületeket. Ez azt feltételezi, hogy jövő évtől kezdődően évi 18 ezer hektárnyi területet kellene erdővel beborítani. A dokumentum szerint az állam úgy kívánja ösztönözni a hazai őshonos fajták telepítését, hogy minden ezzel kapcsolatos költséget átvállal, hiszen ez egy hosszabb távon megtérülő beruházás. A programban egyelőre nem szerepel, hogy az állami erdőbirtokokat vagy azok egy részét bevonnák a Nemzeti Földalapba.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)