Ahogyan az már korábban is várható volt, az Európai Bizottság tízéves átmeneti időszakot javasol az újonnan csatlakozó tagországok mezőgazdasági termelőinek nyújtandó közvetlen támogatások bevezetésére, illetve halasztott ütemben kívánja szétosztani a regionális fejlesztésekre rendelkezésre álló összeget is. A két említett támogatási csoport az EU költségvetésének csaknem a nyolcvan százalékát teszi ki.
Günter Verheugen bővítési biztos szerint a bizottság által most előterjesztett javaslat tisztességes kompromisszum, amely semmiképpen sem lehet alkudozások alapja. Orbán Viktor úgy nyilatkozott: a bizottsági javaslatok éles ellentétben állnak az ország érdekeivel, majd hozzátette: Magyarország mindent meg fog tenni, hogy növelje a támogatások mértékét és csökkentse az átmeneti időszak hosszát. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az átmeneti időszak a csatlakozás utáni első három évre rövidíthető. Megfogalmazása szerint az EU és Magyarország közötti nézetkülönbség alapvetően abból adódik, hogy az EU a szubvenciókat pénzügyi támogatásként fogja fel, "mi viszont versenykérdésnek tekintjük".
A bővítés finanszírozásáról szerdán közzétett előterjesztés szerint 2004-ben a mezőgazdasági támogatások a jelenlegi tagországokban érvényes szintek 25 százalékát tennék ki, a következő két évben pedig 30, illetve 35 százalékra emelkednének. Az új tagországok 2013-ban érnék el az akkor érvényes szint 100 százalékát.
Az előrejelzés 10 tagjelölt 2004. évi csatlakozásának feltételezett esetére vonatkozik. A támogatások bevezetésének 2006-ban kezdődő második szakaszában az éves növekményeket úgy határoznák meg, hogy az új tagállamok 2013-ra elérjék az akkori szintek 100 százalékát. Konkrét százalékos értékeket a bizottsági előterjesztés nem említ, vagyis e hányadokról később születne döntés.
Az uniós költségvetésnek a közös mezőgazdasági politika után második legnagyobb tételét jelentő strukturális és kohéziós támogatásokkal kapcsolatban a bizottság azt javasolja, hogy a 2004-2006-os időszakban az unió elsősorban a kohéziós alapból biztosítson forrásokat az új tagországoknak, álláspontja szerint ugyanis ezzel jobban növelhető felvevőképességük.
A bizottsági javaslatok szerint ebben a hároméves időszakban a kohéziós alap egyharmada jutna az új tagoknak, míg a mostani kedvezményezettek esetében 18 százalék a megfelelő arány. Abszolút értékben 2004-ben 7067, 2005-ben 8150, 2006-ban pedig 10350 millió eurót kapnának az új tagországok a strukturális politikák keretében nyújtandó támogatásokból.
A strukturális és kohéziós célokat szolgáló források legnagyobb hányadát a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentésére szolgáló regionális támogatások különféle formái teszik ki. A kohéziós alap önálló forrás, amelyből azok a tagországok kaphatnak - környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokra fordítandó - támogatásokat, ahol az egy főre jutó nemzeti össztermék nem éri el az uniós átlag 90 százalékát.
A bizottsági koncepció abból az elvből indul ki, hogy az unió nem lépheti túl a 2000-2006 közötti időszakra meghatározott átfogó költségvetési előirányzatokat, amelyeket az 1999-ben, Berlinben elfogadott Agenda 2000 című pénzügyi intézkedéscsomag tartalmaz. Ennek jóváhagyásakor még hat új tagország 2002-es csatlakozásának elméleti lehetőségével számoltak, most viszont tíz új tag 2004-es csatlakozása tűnik a legvalószínűbbnek. Az eredeti forgatókönyvet ennek megfelelően módosítani kellett, de úgy, hogy néggyel több ország csatlakozása az "átfogó keretek érvényben tartása" mellett is finanszírozható legyen, más szóval: megközelítőleg ugyanannyi pénzt osztanának szét tíz, mit a korábban kalkulált hat csatlakozó között.
(MTI - Üzleti Negyed)
Ajánlat: