A jelöltek legkorábban két évvel taggá válásuk után léphetnek be az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba, ha teljesíteni tudják a maastrichti kritériumokat. Magyarországnak érdemes mérlegelnie, hogy milyen időzítéssel a legelőnyösebb megfelelnie ezeknek - mondta el Surányi György volt jegybankelnök, a CIB Bank igazgatóságának elnöke a Budapesti Európai Intézet és az MTA Társadalomkutató Központja szervezte előadáson.
A kritériumokat vizsgálva nem biztos, hogy nekünk is ugyanazokhoz az értékekhez kell rövid távon közelítenie, amennyiben gazdasága szeretne felzárkózni a nyugat-európai szinthez. Az kelet-közép-európai országok EU-csatlakozását ellenzők a legfőbb ellenérvként azt említik, hogy az érintett országokban az egy főre jutó GDP értéke csupán ötöde-hatoda az EU-tagországokénak. Ez a számítás azonban téves, mivel a számításokat az aktuális árfolyamon és nem vásárlóerő-paritáson végezték el. Ez utóbbi, tényleges állapotot tükröző módszer szerint az elmaradás 2-2,5-szörös.
A legnehezebben teljesíthető maastrichti kritériumnak a volt jegybankelnök az alacsony inflációt tartja. Nem lehet elfeledkezni arról, hogy a magyarországi árszínvonal számos területen elmarad a nyugat-európaitól, a szolgáltatások nálunk például feleannyiba kerülnek, mint az EU-államokban. Emellett a termelékenység szintje - különösen jól érzékelhető ez a külkereskedelmi termékek esetében - jelentős mértékben elmarad az EU-országokétól.
A termelékenység növekedése kétségtelenül a bérszínvonal emelkedésével jár együtt, ami szintén felfelé hajtja az inflációt. Az infláció mesterséges csökkentése Magyarországon jelenleg mindenképpen a gazdasági növekedés megtorpanásával és tévútra kerülésével járhat együtt, ezért szerinte a következő években az évi 5-6 százalékos árindex lenne kívánatos. Különösen akkor káros az infláció gyors leszorítása, amikor a gazdaság mintegy 4-5 százalékos növekedési potenciállal rendelkezik, és ez esélyt ad a gazdaság felzárkóztatására.
Az euróhoz (mint számlapénzhez) való 1999-es csatlakozás előtti három évben valamennyi leendő eurózóna-államban kemény megszorításokra került sor: fiskális szigort alkalmaztak, dezinflációt produkáltak, nőtt a munkanélküliség, és lassult a gazdaság növekedése. Úgy tűnik, hogy ez az ilyen erős és fejlettségi szinten álló államok számára hasznos volt. További növekedési potenciáljuk kihasználásában a közös európai valuta, az eurózóna segített.
Ugyanakkor egy olyan nyitott gazdaságú ország számára, mint Magyarország, a jegybanki önálló politika idő előtti feladása hátrányokat eredményezhet. Kétségtelen, hogy már most korlátozott a jegybanki politika mozgástere, de az áldozatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni - emlékeztetett.
A maastrichti kritériumok 3 százalékos államháztartási hiányt határoznak meg a GDP-hez viszonyítva. Ez itthon meglehetősen nehezen tartható, amikor óriási lemaradásokat kell behozni az oktatás, az egészségügy vagy a környezetvédelem terén. Surányi nem ért egyet azzal a jelenlegi magyar gyakorlattal, hogy a hivatalosan megjelenő költségvetési hiány az elrejtett és ellenőrizhetetlen tételek miatt (amelyek a Magyar Fejlesztési Banknál lelhetők meg. A szerk.) nem fedi a valóságot.
A csatlakozás előtt tehát egyebek között azt kell mérlegelni, hogy eljutott-e az ország oda, hogy elviseli a kemény fiskális- és jövedelempolitikát, azaz kordában tudja tartani a nominálbéreket, elbírja-e a gazdasági növekedés visszafogását, és nem okoz-e gondot az önálló monetáris politikáról, illetve pénzről való lemondás.
Vonczem Gabriella
(Magyar Hírlap)