Martonyi János a hétvégén 1,6 milliárd euróra becsülte azt az összeget, amelyhez a Bizottság múlt szerdán közzétett javaslata alapján Magyarország 2004-ben hozzájuthatna. Arról azonban nem beszélt, milyen alapon kalkulálták ki az összeget. Nagyságát tekintve ugyanakkora keretről volt szó, mint amelyet a Világgazdaság számított ki a különböző támogatási formák esetében más és más szorzót figyelembe véve.
Az újonnan csatlakozó tíz tagország között Magyarország népessége alapján 13,3 százalékos súllyal bír az Eurostat legfrissebb népességi becslése alapján: az uniós statisztikai hivatal 9,973 milliós népességgel számol hazánk esetében a tíz tagjelölt 74,728 milliós összlakosságához képest. Ez lett az alapja a belső politikák és az adminisztrációs kifizetések terén várható támogatási összegek kiszámításának.
A strukturális politika kifizetéseinél ennél némileg nagyobb, 15 százalékos súlyt használtak, mivel a tagjelöltek közül három régió (Prága, Pozsony és Ciprus) az EU-átlag 75 százalékát meghaladó GDP-je miatt nem részesül a strukturális alapok legnagyobb támogatását jelentő 1. célcsoport kifizetéseiből. A mezőgazdaságnál még nagyobb, 20 százalékos súlyt vettek alapul, amit a magyar agrárium mérete indokol.
A kapott eredmények azt jelentik, hogy Magyarország EU-támogatása még akkor is a jelenlegi évi 200-220 millió euró többszörösére ugrik a csatlakozás időpontjától, ha figyelembe vesszük, hogy a belépés után egyelőre bizonytalan mértékű (évi néhány száz millió eurónyi) befizetést is teljesíteni kell a közös büdzsébe.
(Magyar Hírlap)
Korábban:
Egyenlő elbánást vár az uniótól Magyarország
(2002. február 2.)