A társadalom hetede számít szegénynek

Tavaly a három- vagy többgyermekes háztartások harmada élt a szegénységi küszöb alatt, többen, mint 2000-ben - derül ki a Tárki háztartási monitor vizsgálatából. Az átlagos szegénységi ráta az előző évhez képest nem változott számottevően, a társadalom hetede számít szegénynek. A szegénységi kockázat az alacsony iskolai végzettséggel, a tartós munkanélküliséggel, a magas gyermekszámmal, illetve a cigány népességhez való tartozással nő.

Az elmúlt évben nem változott a szegénység mértéke Magyarországon, a Tárki által számított relatív szegénységi - az átlagjövedelem felénél kisebb jövedelmi - küszöb alá a társadalom hetede, azaz 14,4 százaléka került, ami gyakorlatilag megegyezik az előző évben mért 14,6 százalékos szegénységi rátával. Tavaly a magyar háztartásokban élők egy főre jutó évi átlagjövedelme 470 ezer forint volt (havi 39,2 ezer), vagyis a szegénységi küszöb alatt egy személyre 235 ezer forintnál (havi 19,6 ezer) alacsonyabb összeg jutott.

A Tárki felmérése szerint a szegénységi kockázatot növeli a háztartásfők alacsony iskolázottsága, munkanélkülisége, a háztartásban nevelt gyermekek nagyobb száma, illetve a cigány népességhez való tartozás. A szegénység és a tartós munkanélküliség fogalma egyébként lassan összemosódik.

Ma Magyarországon a legfelső tized egy főre jutó jövedelme a 7,5-8-szorosa a legalsó tized átlagjövedelmének, ez az arány az elmúlt öt-hat esztendőben nem változott. Idehaza nagyobbak a jövedelemegyenlőtlenségek, mint az erős szociális hálóval rendelkező európai országokban, (skandináv államok, Németország, Ausztria), hasonlóak, mint Franciaországban, Olaszországban, s alacsonyabbak, mint az EU-hoz nemrég csatlakozott Portugáliában és Görögországban.

A kutatók megállapítása szerint miközben az alsó és a felső rétegek jövedelemarányai változatlanok, addig a középrétegek jövedelmei a gazdasági növekedésnek köszönhetően javulnak. A szegénység területi előfordulásában tavaly némi változást tapasztaltak a Tárki kutatói: a falvakban a korábbi, viszonylag magas szegénységi kockázat alig változott, Budapesten és a megyeszékhelyeken - a dél-dunántúli régió kivételével - viszont nőtt a szegénységi ráta.

A háztartásokban eltartott gyermekek száma jelentősen növeli a szegénységi kockázatot. Míg a szegénység aránya átlagosan 14,4 százalék, a 3 vagy több gyermeket nevelő családok 34 százaléka gazdálkodik fejenként kevesebből, mint az átlagjövedelem fele. A kétgyermekeseknél ez az arány tavaly 16,4 százalék volt, az egy gyermeket nevelő családokban 12,4 százalék, míg a gyermektelen háztartásokban 6,8 százalék volt a szegénységi ráta. Ráadásul a folyamatok sem a legkedvezőbbek, hisz tavaly romlott a három- és többgyermekes háztartások szegénységi mutatója. Az egy- és kétgyermekes háztartásoknál nem változott érdemben a szegénység, egyértelmű javulást csak az egygyermekes és a gyermektelen háztartásoknál mértek a kutatók.

A vizsgálatok szerint a háztartások jövedelmének alig több mint fele származik a bérekből, fizetésekből, 30 százalék nyugdíjellátásként érkezik, míg a családtámogatási rendszerből (az adókedvezményeket nem beszámítva) a háztartások jövedelmeinek 5,2 százaléka származik.

A családtámogatások megfelelő célzottsága bizonyos értelemben vitatható. A családtámogatási rendszer kiadásainak 76 százaléka a jövedelmi skála alsó felébe jut, viszont a felső húsz százalék nagyobb támogatáshoz jut, mint a jövedelmi skálán alatta elhelyezkedő húsz százalék.

Az elmúlt években az átlagjövedelem jelentős emelkedésével nem tartott lépést a nyugdíjak emelkedése, így az 1998-as adatfelvételhez mérten nőtt az átlagnyugdíj és az átlagjövedelem közötti különbség. Ennek ellenére a szegénységi ráta a nyugdíjas háztartásokban alacsonyabb, mint a munkaerőpiacon még aktív háztartások esetében. Amennyiben a szegénységi küszöböt a teljes népességre számolt medián (középérték) jövedelem felénél húzzuk meg, úgy az aktív korúak 7,7 százaléka, míg az időskorúak 2,9 százaléka tekinthető szegénynek. Három évvel ezelőtt ugyanazen értékek 9, illetve 2,8 százalékot tettek ki, tehát a szegénység az egyik csoportnál sem változott számottevően.

Papp Zsolt

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Tárki