A tervet kezelő albán-macedón-bolgár olajtársaság (AMBO) elnök-vezérigazgatója szerint jelenleg a tervet különféle nézőpontokból vizsgálják. A terv - amely a kaszpi-tengeri olaj szállítását irányozza elő Bulgáriából Macedónián át Albániába a túlzsúfolt törökországi Boszporusz kikerülésével - tulajdonképpen 1996 óta létezik, s az Egyesült Államokban bejegyzett AMBO már megszerezte a három - albán, macedón, bolgár - kormány beleegyezését a 898 kilométer hosszú földalatti vezeték építéséhez, amely a bulgáriai Burgaszt az albániai Vlora kikötővárossal kötné össze.
A vezeték napi kapacitása 750 ezer hordó olaj lenne. Építését nyugati cégek finanszíroznák, az érintett kormányoknak csak az intézményi támogatást kellene adni.
A vezetéken szállított olaj fő fogyasztója nem a mediterrán térség, hanem Északnyugat-Európa és az Egyesült Államok lenne - írta a Reuters.
Amerika saját nyersolaj-készletei gyorsan fogynak, már most éves szükségletének több mint 50 százalékát importálja. Európa hasonló helyzet felé tart, az északi tartalékok apadnak, és 2010 körül kezdenek kimerülni - mondta egy iparági elemző.
Az AMBO bízik abban, hogy egy másik, 700 millió eurós olajvezeték - amely Oroszországból Bulgárián keresztül küldene olajat Görögországba - nem fenyegeti saját tervét. E terv alapján évente 35 millió tonna nyersolajat vinnének Novorosszijszkból tankhajókkal a bulgáriai Burgaszba, ahonnan 256 kilométeres földalatti vezeték vinné tovább az olajat a Görögország északkeleti részén levő Alexandrúpoliba.
(MTI)