Egykori fináncok erősítik az alvilágot

Évről évre egyre többen válnak meg a vám- és pénzügyőrségtől. A pályaelhagyók - akik között mind több a diplomás, nyelveket beszélő szakember - meglehetősen nagy fejtörést okoznak a testület vezetésének. Ha a létszámfogyókúrának nem tudnak megálljt parancsolni, veszélybe kerülhet a testület működése. A leszerelők egy része a szervezett bűnözői körök vámtanácsadójaként kamatoztatja tudását.

Egyre több gondot okoz a vám- és pénzügyőrségnek, hogy a 90-es évek második felétől kezdve folyamatosan növekszik a fluktuáció. A csúcsévet 2000 jelentette, amikor több mint 400-an váltak meg az egyenruhájuktól. Tavaly valamelyest javult a helyzet, "csak" 333-an mondtak búcsút a szervezetnek, de ez összefüggésben áll azzal, hogy 2001-ben rekordprémiumot osztottak ki az állománynak. A csaknem 8 ezer fős testület év végén 2,9 milliárd forint jutalomban részesült, mert teljesítette a költségvetési és zárszámadási törvény által november végéig előírt befizetési kötelezettségét. A pályaelhagyók között mind több a nyelveket beszélő, többdiplomás szakember, akik pótlása nem könnyű feladat. Így aztán egy-egy jól képzett, vezető beosztásban dolgozó pénzügyőr távozása hátráltathatja a határidős feladatok teljesítését, nemkülönben befolyással lehet az elvégzett munka minőségére. Különösen igaz ez a jövedéki és a rendészeti területen dolgozók esetében.

Ez persze nem jelenti azt, hogy kevesebb ellenőrzést fogunk a jövőben végrehajtani, esetleg engedékenyebbek leszünk a tilosban járókkal szemben - hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Arnold Mihály, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka -, viszont a távozók munkáját az ott maradóknak kell ellátni, s a fáradt ember hibázhat.

A tábornok szerint a testület évente több százmillió forintot fordít tagjainak kiképzésére, továbbtanulására. Jelenleg a 7900 vámosból csaknem 2 ezren tanulnak tovább. Egy pályakezdő pénzügyőr kiképzése, ami egyéves iskolába járást követel meg tőle, 1 millió 240 ezer forintba kerül. A diplomás vámos taníttatása ennek akár tízszeresére is rúghat. Az altábornagy elmondta: azon túl, hogy a szervezet állja a képzés költségeit, a szaktanfolyamokra járókat még mentesíti is a munka alól, a többieknek pihenőnapokat biztosít. Arnold Mihály szerint ezzel a lehetőséggel sokan visszaélnek, hiszen ahogy megszerzik diplomájukat, rögtön megválnak a testülettől, s taníttatási költségeiknek csak töredékét fizetik vissza.

A Magyar Hírlap információi szerint a pályaelhagyók jó része a magas fizetés reményében távozik, de elég jelentős azok száma is, akik a feszített tempó, az állandó stressz miatt válnak meg a vámőrségtől. Névtelenségbe burkolódzó informátoraink szerint az országos parancsnok tavaly annak érdekében, hogy a szervezet határidőre teljesítse a költségvetési előirányzatot, embertelen munkatempót követelt meg, főleg az év második felében. Arnold Mihály elismerte, valóban szigorú volt, de ennek meg is lett az eredménye, hiszen év végén átlagosan öthavi pluszfizetésben részesültek a vámosok.

Jelenleg a végrehajtó tiszthelyettesi állomány tagjainak átlagfizetése bruttó 150 ezer körül mozog, a tiszteké ennél 100 ezerrel több. Ugyanakkor a különböző pótlékok, prémiumok, jutalmak révén ennél is magasabb összeget vihetnek haza. A pénzt mégis sokan kevésnek tartják. A magánszférában például a külkereskedelemmel foglalkozó vállalatok, adótanácsadók, speditőrök, vámügynökségek egy jól képzett vámosért ennél jóval többet is megadnak. A tábornok tud olyan cégekről, ahol egykori kollégái, akiket papíron csak tanácsadóként foglalkoztatnak (ez azért van így, mert egy leszerelt pénzügyőr a hatályos jogszabály szerint meghatározott ideig semmilyen ügyfél képviseletében nem jelentkezhet a vámhatóságnál), havonta közel 1 millió forintot kapnak.

Vélhetően még ennél is többet keresnek azok, akik a szervezett bűnözői köröket erősítik. Arnold tábornok nem tudott számokat mondani, hányan is "igazolnak át" évente az alvilági csoportokhoz, de azt megerősítette: a törvényes utat a törvénytelenre cserélők száma is egyre növekszik. A különböző hatóságok már vizsgálódnak is egy-egy "megtévedt" vámos után, akik mindenekelőtt a jövedéki adózásban megszerzett tudásukat kamatoztatják a bűnbandáknál. Ugyanakkor az is tény, hogy a leszereltek között egyre többen vannak, akik időközben meggondolják magukat, és újra kérik felvételüket. A tábornok elmondta, a visszavételnek nincs meg a jogszabályi lehetősége, de az országos parancsnokságnak amúgy sem áll szándékában, hogy az egyszer már eltávozottakat ismételten foglalkoztassa.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)