Néhány éve még a kezdő közgazdászokért, jogászokért és informatikusokért vetélkedtek a munkaerőpiacon, s nemritkán olyan (150-200 ezer forintos) kezdőbért is megadtak mindenkinek, amit ma már csak a legkiválóbbak képesek kicsikarni a munkaadóktól.
Mostanában a pénzügyi és számviteli főiskolákról kikerülő könyvelők, kontrollerek és a műszaki végzettségűek találnak legkönnyebben munkát - mondja Fürjész Beáta, a Grafton Recruitment személyzeti tanácsadó ügyvezető igazgatója. Szerinte a munkaerőpiaci trendek nagyon változékonyak: egy ma kurrensnek számító szakma holnapra telítődhet. Így nincsenek könnyű helyzetben az idén érettségiző diákok, akiknek márciusig dönteniük kell, hogy melyik egyetemen vagy főiskolán, milyen szakon szeretnének továbbtanulni.
A változékony munkaerő-piaci trendek ellenére sem vitatható, hogy diplomával könnyebb elhelyezkedni, mint nélküle. Egy felmérés szerint 2000 első negyedévében a 22-30 éves felsőfokú végzettségűek 80 százaléka dolgozott valahol alkalmazottként vagy vállalkozóként, és csupán 3 százalékuk volt munkanélküli. A magas jövedelemhez, a jó egzisztenciához az egyetemeken és a főiskolákon keresztül vezet a legbiztosabb út. (Nem cáfolja az előbbieket, hogy olykor diplomásokat alkalmaznak olyan munkakörökben, ahol elégséges lenne a középfokú végzettség is.)
Így nem csoda, hogy a magyar felsőoktatásban körülbelül egy évtizede folyamatosan növekszik a létszám: 1990 és 2000 között a nappali tagozatos hallgatók száma csaknem két és félszeresére, 172 ezerre emelkedett. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda statisztikai adatai szerint minden évben körülbelül tízezer fővel többen tanulnak tovább.
A felsőoktatási intézményekből kikerülő fiataloknak azonban a jövőben szembesülniük kell azzal, hogy a sok diplomást egyre nehezebben tudja felszívni a munkaerőpiac. Ráadásul a kínálat nem feltétlenül alkalmazkodik a kereslethez, hiszen évek óta változatlanul azok a szakok a legnépszerűbbek, amelyek elvégzése után ma már egyáltalán nem garantált a zökkenőmentes elhelyezkedés.
Tavaly például csaknem 70 ezren jelentkeztek valamilyen gazdasági ismereteket nyújtó felsőfokú intézménybe, holott ennyi közgazdászt (menedzsert) képtelen felszívni a munkaerőpiac. Széni Zoltán, az Ernst & Young humánpolitikai vezetője szerint a cégeknek jó, hiszen egyre több alkalmas jelölt közül választhatnak. A könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég évente átlagosan 25-30 friss diplomást vesz fel a 300-400 jelentkezőből. Fontos, hogy a jelölt melyik egyetemen végzett, mennyire tudatosan választott pályát, és mennyire ambiciózus.
A papíron szerzett tudásnál többre értékelik a megfelelő gondolkodásmódot és az üzleti életben való tájékozottságot. Így a humánpolitikai vezető szerint nehéz helyzetben vannak azok a jelöltek, akik csupán végigülték az egyetemi éveket, de nem tudnak kommentálni egy gazdasági eseményt, és kiderül, hogy egyáltalán nem olvasnak újságot. A tudatosan szakmát választó közgazdászok számára azonban széles a lehetőségek tárháza, és az egzisztenciájuk is biztosított, hiszen átlagosan havi bruttó 180-200 ezer forintos kezdő fizetésre számíthatnak.
Évről évre nő az informatikus hallgatók száma is, holott az információtechnológiai iparág tavaly igencsak megbicsaklott. 2001-ben 60 százalékkal többen jelentkeztek informatika szakra, mint az azt megelőző évben, noha vége már annak az időnek, amikor az informatikusok szinte annyit kértek, amennyit akartak - mondja Gazdag György, a JobUniverse termékmenedzsere. Az internetes állásfórumnál úgy tapasztalják: továbbra is keresettek a rendszergazdák és a szoftverfejlesztők: havi bruttó bérük 150-200 ezer forintnál kezdődik.
A speciális szaktudást igénylő területeken még ma is előfordulnak persze rendkívüli fizetések - teszi hozzá Gazdag György. A Java-programozók például manapság aranyat érnek, és akár 600-700 ezer forintos bruttó fizetést is elérhetnek. A szakemberek szerint azonban az informatika területén is számolni kell a jövőben a telítődéssel.
Márk Edina
(Magyar Hírlap)
Ajánlat: