Javuló kubai gazdaság

A Latin-Amerikában átlagos 3 százalékos GDP növekedéssel szemben Kubában az idén 5 százalékos növekedést prognosztizálnak. A gazdaság helyzete jelenleg 80 százalékkal jobb mint a tíz éve tartó válság mélypontján, 1993- ban. Folyamatosan nő a külföldi beruházások száma, 1995 óta mintegy 4, 3 milliárd dollárt fektettek be a szigetországban. A kormányzat tervezi a bérek fokozatos emelését is, amelyeket a még mindíg jelentős állami támogatásokkal egészít ki. Az átlagos havibér Kubában kevesebb mint 12 dollár.

A Szovjetunió felbomlása és a szocialista országok rendszerváltása miatt 40 százalékkal csökkent Kuba GDP-je. Ebből a megrázkódtatásból most kezd kilábalni az ország: a tavalyi 5,6 százalékos GDP növekedés után az idén 5 százalékot várnak, miközben a latin-amerikai átlag 3 százalék.

A gazdasági javulás egyelőre nemigen ér el a lakossághoz: a mindennapi életben még érezhetőek a korlátozások, a nem jegyre kapható cikkek árai rendkívül magasak, a házak, lakások felújításra szorulnak és a tömegközlekedést is javítani kell - ismerte el a gazdasági miniszter parlamenti beszámolójában.

Bár a fizetések és nyugdíjak rendkívül alacsonyak, azért a helyzet jobb, mint a 90-es évek elején, amikor élelmiszer- és üzemanyaghiány volt, az áramtakarékosság miatt pedig rendszeresek voltak az áramszünetek. Jelenleg a gazdasági helyzet mintegy 80 százalékkal jobb, mint 1993-ban, a válság mélypontján.

Az ország egyik fő bevételi forrása a turizmus, ebben tavaly 10 százalékos volt a növekedés. 2000-ben 1,8 millióan keresték fel a szigetországot.

A külföldi beruházások időközben folyamatosan nőnek. 1995 óta - amikor először engedélyezték a külföldi működőtőke megjelenését Kubában - 370 vegyesvállalat létesült. Ez a tavalyi év végéig 4,3 milliárd dolláros külföldi befektetést jelentett. A vegyesvállalatok többsége az idegenforgalomban tevékenykedik.

A valaha elsőszámú és szinte egyetlen bevételi forrás, a cukor termelése a krónikus szárazság miatt visszaesett és a mostani cukornád-betakarítás nyomán csak 3,7 millió tonnás cukortermésre számítanak. Ez 10 százalékkal kevesebb, mint az előző szezonban. Az egykor monokultúrás - szinte kizárólag a cukornád-termelésére és exportjára épülő - gazdaságot mára diverzifikálták, a turizmus, a halexport és a bányászat segít abban, hogy a rosszabb cukortermés ne járjon katasztrofális hatással.

A kormányzat lassan a béreket is emeli, és ezeket egyre növekvő központi egészségügyi, oktatási, élelmiszer- és egyéb támogatásokkal egészítik ki. A kiadások 62 százalékát 2001-ben ezekre a támogatásokra fordítják.

Az átlagos állami havibér tavaly 7,3 százalékkal 249 pesóra nőtt, ami hivatalos árfolyamon valamivel kevesebb mint 12 dollár. Ugyanakkor a kubaiak nem, vagy szinte alig fizetnek a lakásért és a közüzemi szolgáltatásokért, ingyenes oktatásban és egészségügyi ellátásban részesülnek, erősen támogatott a tömegközlekedés is. Az alapvető élelmiszereket jegyre adják, ezért havonta 25 pesót kell fizetniük. A többi élelmiszert azonban magas árakon maguknak kell beszerezniük - ha tehetik - a dollárért árusító üzletekben és a gazdálkodók szabadpiacain.

(MTI)

Ajánlat:

CubaPoliData.com
( Információk Kubáról az emigránsok honlapján)

Cubanet.org