A magyar vállalatoknál dolgozó beosztottak a munkaidő 47 százalékát elvesztegetik, vagyis ez az idő kidobott pénz. A CPC tanulmányai alapján ez az eredmény évi 225 munkanappal számolva 106 elvesztegetett munkanapot jelent. A CPC elkészítette a nemzetközi és ezen belül a magyar gazdaság termelékenységére vonatkozó felmérését is.
A 2700 nagyvállalati vezető megkérdezésével elvégzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy a vállalatvezetők drámaian alábecsülik vállalataik termelékenység-növekedési lehetőségeit. Ahogy mérséklődik a gazdaság növekedése, egyre alacsonyabbak a termelékenység növekedésével kapcsolatos várakozások. A magyar vállalatok 38 százaléka stagnáló vagy csökkenő termelékenységre számít.
Négy kontinens 9 országának felméréseit elemeztük - mondta Klaus D. Harrer. Ezen és a jövő héten a világ összes érintett országában bemutatjuk az eredményeket - tette hozza a szakember.
A "nemzetközi termelékenységi tanulmány"
A tanulmány alapja két, jól bevált felmérés: egyrészt egyedi tanulmányok elemzése, amely tanulmányokat a CPC az adott ország, így Magyarország nagyvállalatainál is végzett. A termelékenységi szakértők Ausztriában, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Magyarországon összesen több mint 1500 egyedi tanulmányt végeztek. Másrészt azok, a vállalatoknál a termelékenység növelése témában végzett reprezentatív vizsgálatok, amelyeket a CPC 9 országban, összesen 2700 vállalatvezetői interjú elvégzésével készített (Ausztria, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Magyarország, Egyesült Államok, Japán, Dél-Afrika és Ausztrália - országonként 300-300 interjú). |
A vállalatok globális termelékenység-kiesése a munkaidő 43 százaléka, ami azt jelenti, hogy a vizsgált országokban a munkanapok 43 százaléka kárba vész. Ez 225 munkanappal számolva évente és dolgozónként 96 munkanap. A magyar adatok nem sokkal, de rosszabbak az átlagnál: hazánkban ez az arány 47 százalék, ami évente 106 elvesztegetett munkanappal egyenértékű.
A munkanap veszteségek okai:
Nem megfelelő tervezés és irányítás |
41,3 százalék |
Vezetés és felügyeleti problémák |
25,1 százalék |
Hiányos kommunikáció |
6,7 százalék |
Nem megfelelő munkamorál |
13,4 százalék |
IT problémák |
7,7 százalék |
Nem megfelelő képesítés |
5,8 százalék |
A szervezeti gyengeségek megszüntetése, illetve minimalizálása komoly termelékenységi potenciálokat nyit meg a vállalatok számára - mondta el az Üzleti Negyednek Klaus D. Harrer, a CPC ügyvezető igazgatója. A magyarországi termelékenységi veszteségek több mint 60 százaléka erről a területről származik. A megfelelő vezetési-, szervezési- és ellenőrzési intézkedések és az ezek kialakítását célzó pro-aktív vezetői magatartás nagyrészt hiányzik a magyar gazdaságban. Ezek a problémák a világ más gazdaságaiban is megtalálhatók - tette hozzá
A termelékenység-növekedés 2000. és 2001. évi összehasonlítását vizsgálva látható, hogy visszaesés mutatkozik a termelékenység növekedésére vonatkozó várakozásokban. A termelékenység növekedési üteme 2001-ben az unió országaiban átlagosan a felére csökken. A termelékenység növekedésének súlyozott átlagos várakozása Magyarországon a 2000. évi 4,8-ról 3,2 százalékra esik vissza. Az egyetlen ország, ahol a termelékenység növekedési üteme pozitív a várakozások szerint, Ausztrália. A vezető gazdaságok, mint Németország, Japán, Franciaország esetében a termelékenység növekedési ütemére vonatkozó várakozások 1 százalék körüli értékhez konvergálnak.
A termelékenység növekedése (százalék):
Ország |
2000. |
2001. várható |
Különbség |
Ausztria |
3,9 |
2,1 |
-1,8 (-46 százalék) |
Németország |
2,8 |
1,4 |
-1,4 (-50 százalék) |
Franciaország |
2,2 |
1,2 |
-1,0 (-45 százalék) |
Nagy-Britannia |
3,6 |
1,4 |
-2,2 (-62 százalék) |
Magyarország |
4,8 |
3,2 |
-1,6 (-33 százalék) |
Egyesült Államok |
4,5 |
2,7 |
-1,8 (-40 százalék) |
Japán |
1,8 |
0,4 |
-1,4 (-78 százalék) |
Dél-Afrika |
4,1 |
3,8 |
-0,3 (-7 százalék) |
Ausztrália |
2,3 |
2,4 |
+0,1 (+4 százalék) |
/forrás: A CPC reprezentatív felmérése/
A növekvő termelékenységet váró vállalatok száma összességében csökkent - 62 százalék -, amely 1999 óta a legalacsonyabb arányt jelenti. A két évvel ezelőtti 10-ről 6 százalékra mérséklődött a cégek átlagos termelékenység-növekedési elvárása. Ezzel párhuzamosan nő azon vállalatok aránya, amelyek stagnáló vagy csökkenő termelékenység-növekedésre számítanak. Ez az arány egy éven belül 31-ről 38 százalékra nőtt.
Ezek a vállalatok átlagosan 10,8 százalékos termelékenység csökkenésre számítanak, amely drámainak mondható - hiszen a cégek növekvő bérekkel kell, hogy számoljanak. Mindez pedig azt jelenti, hogy a termelékenységüket növelni képes és az arra nem képes vállalatok közti szakadék folyamatosan nő és nőni fog.
Ez a szakadék, amely jelenleg 17 százalékpont, együtt azokkal a kedvezőtlen tendenciákkal, amelyekkel a magyar vállalatok szembesülnek (minimálbér-emelkedés, csúszó leértékelés vége, a jelenlegi világszintű recesszió, a forint erősödése, elmaradó exporttámogatások), előbb vagy utóbb szignifikáns hatással lesznek a nemzetgazdaságra. A magyar vállalatvezetők által 2001-ben mindössze 3,2 százalékban meghatározott várható súlyozott termelékenység-növekedést Harrer "ijesztő bátortalanságnak" nevezi. Magyarországon a munkaidő 47 százalékát, a 225 munkanapból 106-ot még mindig improduktív módon töltik el. Ezt munkánk során nap, mint nap érezzük. Ha a munkaidő reálisnak mondható 85 százalékos kihasználtságával számolunk, akkor a magyarországi vállalatokban 38 százalékpontos termelékenység-növelési potenciál rejlik.
Még a legambiciózusabb magyar vállalatok is, amelyek 14,1 százalékos termelékenység-növekedést terveznek, amely a nemzetközi mezőnyben vezető pozíciót biztosít, alábecsülik a lehetőségeiket. Harrer szerint következetesen ki kell használni a meglevő, vállalaton belüli potenciált.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Czipin & Proudfoot ConsultingKorábban:
A vállalatok többsége nem használ hordozható számítógépeket
(2001. szeptember 24.)
Augusztusban borúlátóbbak voltak a vállalatok
(2001. szeptember 3.)
Pesszimistábbak a vállalatok
(2001. augusztus 23.)