2003-tól árampiaci liberalizáció

Megkezdődhet a villamos energiapiac liberalizációja, miután az Országgyűlés 211 igen szavazattal, 109 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett kedden elfogadta a villamos energiáról szóló törvényjavaslatot. A piacnyitás a lakossági és kisfogyasztókat nem érinti, itt az árakat továbbra is az állam szabja meg. Az új törvény néhány monopólium-ellenes intézkedése már februárban hatályba lép.

Az új törvény abból indul ki, hogy az 1993-ban készített energiaipari koncepció fő elvei ma is érvényesek. Ilyen egyebek között az ellátás biztonságának prioritása, a hálózati kapcsolatok kiépítése, a legkisebb költség elve, az energiatakarékosság szerepe. A magyar rendszer jellemzője továbbra is, hogy importfüggő, és az ágazat nagy cégei már magánkézben vannak. A földgáz részesedése magas az energiahordozók között, ugyanakkor a megújuló energiák aránya alacsony az energiatermelésben.

A törvény fokozatosan vezeti be a versenyt 2003 és 2010 között. A fokozatosság értelmében a piacnyitást első lépcsőben 33-35 százalékban határozza meg. Mintegy 200 nagyfogyasztót érint a nyitás első körben, olyan cégeket, amelyeknek éves fogyasztása eléri a 6,5 gigawattórát. Az érintett nagyfogyasztók maguk dönthetik el, melyik belföldi vagy külföldi kereskedő árai és biztonsági kritériumai felelnek meg fogyasztói igényüknek. A nagyfogyasztói szabadpiac az uniós csatlakozásig egy korlátozó feltétellel érvényesül: a cégek áramszükségletüknek csak a felét szerezhetik be külföldről.

A törvény az Európai Unió javaslatának megfelelően a fokozatos piacnyitás mellett a közüzemi piac fenntartását fogalmazza meg. A versenypiaci szegmensben az árak a kereslet-kínálat függvényében alakulnak majd, a közüzemi piacon, amely a lakossági és kisfogyasztókat érinti, továbbra is hatósági áras marad a villamos energia. Az átmenet hét évében egymás mellett él majd a versenypiac és a hatósági áras közüzemi piac.

A törvény egyes rendelkezései már 2002. február 1-jétől hatályba lépnek. Ezek az átmenet állami kézben tartását hivatottak elősegíteni. Ide tartozik, hogy egy energetikai vállalat legföljebb az ország áramtermelő kapacitásának 30 százalékát birtokolhatja. A paksi atomerőmű 40 százalékos áramtermelési hányadát azonban a törvény nem veszi figyelembe. Ezért a felosztható 60 százalékból a legerősebb cég birtokába valójában az országos kapacitás 18 százaléka juthat. A szolgáltatás területén is van monopólium-ellenes korlátozás: egy-egy tulajdonosi csoport legfeljebb három áramszolgáltatót vonhat érdekeltségi körébe.

Érdemi változás, hogy 2003. december 31-én megszűnnek az erőművi termelői hatósági árak.

A nagykereskedő MVM az állam tulajdonában marad, és biztosítania kell az árampiaci szereplők számára a szabad hozzáférést a villamos energia átviteli és elosztó hálózathoz.

Új elem a törvényben, hogy a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) a jövőben lehetősége lesz arra, hogy tendert írjon ki erőműépítésre az ellátás biztonságának megteremtése érdekében. Ugyanakkor 2002. február 1-jétől a MEH már engedélyt adhat, hogy hosszú távú szerződés nélkül is építhessenek a befektetők erőművet Magyarországon.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Terítéken az új villamosenergia-törvény
(2001. október 3.)