Légi háború az unió és az Egyesült Államok között

Légitársaságaik védelmében akár évekig is elhúzódó huzakodás kezdődhet az Európai Unió és az Egyesült Államok között, miután Brüsszel az amerikai cégek szerinte az állami támogatásokból eredő versenyelőnyét "kiegyenlítő" díjakkal kívánja megszüntetni az európai piacon. Brüsszel teljes súlyával olyan egyezmény kiharcolására készül, amely lehetővé tenné, hogy az európai légitársaságok is végezhessenek belföldi szállítást az USA-ban.

Dömpingellenes intézkedések bevezetésére készül az amerikai légitársaságok ellen Brüsszel. Az Európai Bizottság szerint az amerikai cégek jegyárai azért olcsóbbak európai versenytársaikénál, mert állami támogatásban részesülnek, a tavaly szeptember 11-ei terrortámadásokat követően például 15 milliárd dolláros (4,2 billió forint) állami segélyt kaptak.

Mivel a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) ezt a területet nem szabályozza, az unió saját hatáskörben olyan díjakat vezetne be az EU-ba repülő, illetve az EU-n belül járatokat üzemeltető nem uniós légitársaságok ellen, amelyek kiegyenlítenék ezt a versenyhátrányt - írta a Financial Times. Az intézkedés persze nem csak az amerikai vállalatokat érintené, hanem például az új svájci légitársaságot, a Swisst is, hiszen az is állami patronálás mellett jött létre.

A díjak kiszámításánál azonban gondot okozhat, hogy ahhoz pontosan ismerni kellene az adott légitársaságnak nyújtott állami támogatások mértékét. Azt el kellene osztani a járatai által megtett összes kilométerrel, és azzal kellene megszorozni az EU-ba repülve, illetve az EU-n belül megtett kilométerek számát.

A kétségek ellenére Loyola de Palacio közlekedési biztos a New York-i Világgazdasági Fórumon bejelentette: Brüsszel hamarosan hivatalosan is bejelenti terveit.

Várhatóan nyolc uniós országot marasztal el majd májusban az Európai Bíróság az érintett tagállamok és az Egyesült Államok között megkötött kétoldalú "szabad égbolt" szerződések miatt. A bíróság szerint az egyes államok nem egyezhetnek meg önállóan az unión kívüli országokkal a légi közlekedés felszabadításáról, arra ugyanis kizárólag az EU mint egységes szervezet jogosult. A döntés előkészítéséért felelős bírósági tanácsadó már nyilvánosságra hozta javaslatát. Ezen a bíróság már nem valószínű, hogy módosítana.

A végleges döntést követően után évekre elhúzódó egyezkedésre kell számítani az EU és az USA között.

Az indoklás szerint az uniós tagállamok 1992-ben aláírt megállapodása az egységes európai légiforgalmi piac megteremtéséről kimondja, hogy bármely európai légitársaság korlátozás nélkül indíthat repülőjáratokat az unión belül, illetve, hogy csakis az uniónak van felhatalmazása harmadik országokkal tárgyalni a légi közlekedés hasonló liberalizálásáról.

Ennek ellenére Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Luxemburg és Svédország teljes légterét, Nagy-Britannia pedig nagy forgalmú londoni repülőtereit tette szabaddá az USA légitársaságainak járatai előtt, cserébe az amerikai repülőterek használatáért.

Az Európai Bizottság azonban kifogásolja az USA "oszd meg és uralkodj" elvét, amelynek következményeként különálló országokkal és nem az egységes Európával egyezkedtek az elmúlt években. A bírálat szerint ezzel megengedhetetlen előnyökhöz jutott az USA, mivel míg az amerikai gépek korlátozás nélkül repülhetnek az európai nagyvárosokba, valamint azok között is, az Államokban az európai társaságok nem üzemeltethetnek belföldi járatokat.

A Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó amerikai szakértők szerint azonban a gyakorlatban az amerikai túlsúly veszélye nem valós, hiszen az amerikai légitársaságok számára az Európán belüli légi járatok működtetése nem gazdaságos, így azokat rendre átengedték európai partnereiknek.

Az még nem világos, mi lesz a sorsa az elmúlt évtized során megkötött szerződéseknek. Ugyanígy kérdéses, a bizottság számára kedvező ítélet esetén mennyi időre lesz szüksége az EU szervezeteinek tárgyalási feltételeik és kompetenciáik pontos meghatározására. Az elemzők szerint ez legalább másfél évet vesz majd igénybe, és csak ezt követően kezdődhetnek meg az unió és az USA közötti, várhatóan több évig is elhúzódó tárgyalások.

Rockenbauer Nóra, Gyükeri Mercedesz

(Magyar Hírlap)