<A name="OLE_LINK5">A budapesti képviselő szerint bőkezű az uniós ajánlat</A>

Az Európai Bizottság által a jelölt országoknak tett finanszírozási javaslat tisztességes ajánlat, sőt a korábbi, berlini elképzeléshez képest bőkezűnek mondható - hangoztatta Jürgen Köppen, az unió budapesti képviselője pénteken, szakmai konferencián. A berlini forgatókönyv szerint az újonnan csatlakozók egyáltalán nem részesültek volna a közvetlen kifizetésekből.

Az Európai Unió Bizottsága által a jelölt országoknak tett javaslat a közvetlen kifizetésekről kompromisszum eredményeként jött létre, és tisztességes ajánlat - mondta Jürgen Köppen, az unió budapesti delegációjának vezetője pénteken Budapesten, szakmai konferencián. Az ajánlat bőkezűnek mondható, mivel három évvel ezelőtt Berlinben még arról volt szó, hogy a jelölt országok egyáltalán nem részesülnek a közvetlen kifizetésekből - mondta a delegációvezető. Közölte: a bizottság lehetőségeit behatárolja az uniós források szűkössége.

Jürgen Köppen utalt arra, hogy a jelölt országok számára a strukturális alapokból több pénz biztosítható, mint a mezőgazdasági politika által lefedett támogatási szegmensből. Ez utóbbit részletezve elmondta, hogy a 30 százalékot kitevő, mezőgazdasági politikához kapcsolt rész legkisebb hányada a közvetlen kifizetések összege - e körül alakult ki a legnagyobb vita.

A közvetlen kifizetések eredetileg csak az uniós gazdáknak jártak volna, ám a bizottság úgy határozott, hogy 2004-2006 között az újonnan belépő tagok számára is biztosít egy 25 százalékos támogatottsági szintet - érzékeltette Köppen, miért jobb a mostani ajánlat a korábbi elképzeléseknél.

Az uniós nagykövet jelezte, hogy a bizottság véleménye nem tekinthető az unióban kialakított véleménynek, mert erről még a tagországoknak is állást kell foglalniuk. Mindezek ellenére a piaci szempontokat figyelembe véve a csatlakozni szándékozó országok egyenjogúak lesznek az unió többi tagjával - tette hozzá Köppen.

Ugyanakkor az unió szakértői úgy vélik, hogy a vidékfejlesztés területén, főként az infrastruktúra modernizálásában még sok a teendő a jelölt országokban. Ezért erre a területre kell összpontosítani a források nagyobb részét. A vidéki infrastruktúra elmaradottsága főként Lengyelországban és Magyarországon okozhat problémát - emelte ki.

A közvetlen támogatások kifizetésének mértéke azért nem nagyobb - fejtegette -, mert a szakértők úgy gondolják az unióban, hogy a jelentős mértékű támogatás jövedelem-feszültségeket okozna a jelölt országok vidéki lakosságánál. Továbbá stabilizálná a jelengi mezőgazdasági szerkezetet, amelyet az unió szerint még lényegesen át kell alakítani. Az unióban nem kívánják, hogy a pluszjövedelmek pótolják a szerkezetátalakítási folyamatot.

Az unió szakértői 2006-ban a jelölt országok számára 35 százalékos közvetlen kifizetési keretet biztosítanának. Az ezt követő évtől azonban még nem lehet tudni, hogy 2013-ig milyen mezőgazdasági kifizetések realizálódnak. Erről az unió mostani és leendő tagjai együtt döntenek majd 2004 után - mondta Jürgen Köppen.

Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úgy fogalmazott: "egyenlő versenyfeltételeket kívánunk a magyar gazdálkodóknak az uniós gazdákkal". Ez a feltétele a szabad versenynek - hangoztatta a miniszter, hozzátéve: a magyar gazdálkodók termékei ugyanolyan feltételek között versenyképesek az unió piacán és a világban is.

(MTI)

Korábban:

Egyenlő elbánást vár az uniótól Magyarország
(2002. február 2.)