A kormány várhatóan 86-88 milliárd forintot fordít összesen a mezőgazdasági szövetkezetek üzletrészeinek megvásárlására. Ebből már kifizetett több mint 23,5 milliárdot külső üzletrészek bizonyos körére, illetve tavaly decembertől kezdődött a nyugdíjas szövetkezeti tagok kezében lévő üzletrészek felvásárlása, amelyre március végéig tett vételi ajánlatot a Magyar Fejlesztési Bank Rt. leányvállalata, az MFB üzletrészhasznosító (MFBÜ) Kft. Vonza András agrárminiszter néhány hete úgy fogalmazott, hogy 30 milliárd forintnál nem lesz több a nyugdíjasok üzletrészére fordítandó összeg. Hétfői tájékoztatóján Berczi Norbert, az agrártárca helyettes államtitkára mintegy 36-38 milliárd forintra becsülte azon szövetkezetek külsőüzletrész-tulajdonosainak "kártalanítására" fordítandó összeget, amelyeknek szövetkezete felszámolás, végelszámolás, illetve csődeljárás alatt áll, és üzletrészüket az állam számára megvételre felajánlják. A kormány erről a lehetőségről a múlt héten döntött, ami viszont sok kérdést vet fel:
Például az MFBÜ Kft. és anyabankja vezetőinek felelősségét. A felszámolás alatt álló cégeknél ugyanis az üzletrészt vásárló kft. a követelésekkel rendelkezők utolsó sorában helyezkedik el, vagyis a mostani befektetés megtérülése szinte biztosan a nullával lesz egyenlő. Márpedig az ilyen befektetést a hatályos törvények tiltják pénzintézetek számára. Igaz, a kormány döntése felmenti az állami vállalkozások vezetőit felelősségük alól. Berczi Norbert szerint a felszámolás, a végelszámolás, illetve a csődeljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek megvétele üzleti alapon történik, s egyáltalán nem biztos, hogy a fizikai felszámolás lesz e cégek sorsa, mivel még van mód arra, hogy a hitelezőkkel megegyezzenek e cégek.
A felszámolás és csődeljárás alatt lévő szövetkezetek külsős üzletrész-tulajdonosainak az illetékes földhivatalhoz kell leadni értékesítési szándékukat május 31-éig. Az igénylőlapok néhány nap múlva a falugazdászoknál hozzáférhetők lesznek. Csak azon csőd, felszámolás, illetve végelszámolás alatt álló szövetkezetek üzletrészesei számíthatnak üzletrészük megvásárlására, amelyeket a szerződéskötés napjáig még nem töröltek a cégnyilvántartásból.
Szakértők szerint a kormány eddig többségében olyan értékpapírokat vásárolt, amelyeknek értéke messze alacsonyabb a 100 százalékos vételárnál. Ez azt jelenti, hogy az adófizetők pénzével gazdálkodó MFB eleve veszteséges üzleteket köt, amely a legutóbbi, szintén csak egy szűk szövetkezeti tulajdonosi kört érintő kárpótlásnak tekinthető akciónál még egyértelműbbé válik. Az állam most olyan cégek üzletrészeit veszi meg 100 százalékon, amelyek felszámolás, csőd alatt állnak, vagyis e papírok valós piaci értéke egészen biztos, hogy a 100 százalék töredéke. Emiatt önmagában csak a "felszámolásos üzletrészek" vásárlása után 10-14 milliárd forintnyi céltartalékot kell képezni, s több milliárd forintra tehető a korábban megvett üzletrészek utáni céltartalékképzési kötelem. Azt viszont még pontosan az MFB Rt. és kft.-je sem tudja, hogy pontosan milyen értékű papírokat vett, vesz meg tavaly október óta. A szövetkezetekben tulajdoni részt vásárolva az állam több mint 800 szövetkezetben vált külsőüzletrész-tulajdonossá, jogai viszont korlátozottak, a közgyűlésen például nem szavazhat. Még négy évbe telik, mire a szövetkezeteknek kötelezően át kell alakulniuk részvénytársasággá (vagy végelszámolják magukat), s ekkortól válhat az állam valódi tulajdonossá. Sok szakértő azonban úgy véli, az állami MFB nem fog eddig várni, s korábban értékesíti még meg nem nevezett feltételek szerint a felvásárolt 80-90 milliárd forintnyi üzletrészcsomagját. Eddig 5609 családi gazdaság alakítására érkezett be igény, s 3601 esetben már elfogadták a hatóságok a jelentkezéseket.
O. Horváth György
(Magyar Hírlap)
Korábban:
Kormányrendelet mentesíti a kancelláriaminisztert
(2002. március 1.)
Nem hiányzik a könyvtárából?