Vértes András, a GKI Rt. elnöke, a társaság hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a dekonjunktúra nagyrészt a világgazdaság megtorpanása miatt következett be, ám szerepet játszott ebben a forint rendkívül erőteljes reál-felértékelődése is. Hozzátette, hogy a fajlagos bérköltség-emelkedést is tekintetbe véve a sávszélesítés óta a versenyképesség romlása elérte a 20 százalékot. A GKI prognózisa szerint a GDP az idén 3,2 százalékkal nőhet.
Az infláció a kutatók szerint a tavalyi 9,2 százalékról 5,7 százalékra csökken. A külkereskedelmi mérleg az év végén 5 milliárd euró, a folyó fizetési mérleg pedig 2,5 milliárd euró hiányt mutat. Az export 4 százalékkal, az import várhatóan 8 százalékkal haladja meg a tavalyit.
A kutatók csekély, mindössze 2-3 százalékos ipari teljesítménybővülésre és a beruházások 5 százalékos növekedésére számítanak. Az előrejelzés szerint az államháztartás konszolidált hiánya a GDP 3,5 százalékára nő 2002-ben a tavalyi 3,3 százalékról.
Az infláció tavaly fél év óta tartó csökkenése egybeesett ugyan a monetáris politika eszköztárának változásával, de a kutatók hangsúlyozzák, hogy nem emiatt következett be. A fogyasztói árak növekedésének mérséklődésében az élelmiszerár-növekedés lassulása mellett nagy szerepe volt az üzemanyag jövedéki adó-emelés elhalasztásának, a belföldi energiaárak mesterséges féken tartásának és a világpiaci olajárak mérséklődésének is.
A GKI feltételezi, hogy 2002 közepén a világgazdaságban enyhe konjunkturális fellendülés kezdődik. Magyarországon az év egészében a kutatók a lassulás folytatódására és a második félévben élénkülésre számolnak. Hozzáteszik azonban, hogy ennek kihasználását a forint erőteljes felértékelődése, a beruházások alacsony szintje és a gyors béremelkedés is nehezíti.
Az államháztartás erőteljes költekezése tovább folytatódik a kutatók szerint. Számításaik alapján az idén mintegy 340 milliárd forintos adóbevételi többlet keletkezik. Mivel a 2001. évi költségvetési előirányzatok módosultak, illetve a tavalyi tényszámok is eltérnek az idei törvényi előirányzatok kialakításakor feltételezett bázistól, ezért a GKI szerint ezt a választások után jogilag is rendezni kell. Hozzátették, hogy ez pótköltségvetéssel, vagy a költségvetési törvény módosításával képzelhető el.
A prognózis megállapítja, hogy a külső egyensúly az idén érzékelhetően romlik. Hozzáteszik: bár a folyó fizetési mérleg hiánya eléri a GDP 4 százalékát, finanszírozása nem okoz gondot, ám a tendencia figyelmeztető.
(MTI)
Ajánlat: