Négyszáz éves a részvény

Kerek évfordulót ünnepelhettek szerdán a világ tőzsdéi, napra pontosan 400 éve jelent meg a világon az első - tulajdonosi viszonyt megtestesítő - részvény. Ekkor, azaz 1602. március 20-án alakult Amszterdamban a kor első számú "multija", az Egyesült Kelet-indiai Társaság (VOC).

A VOC részvényei tulajdonképpen még névre szóló papírok voltak, tulajdonosairól nyilvántartást vezettek. Ezek voltak az első, osztalékot hozó papírok is a világon. Igaz, a VOC 1645-ig még természetben fizetett, a tulajdonosoknak azonban alighanem megfelelt az aranyárban mért egzotikus fűszerekben megtestesülő hozam is. Az "Amszterdam borsoszsákjainak" titulált VOC-részvényesek jó befektetést csináltak, az Egyesült Kelet-indiai Társaság papírjainak árfolyama már az első két évben 40 százalékkal nőtt a kikötőváros tőzsdéjén. Mindezt az új kor még majdhogynem "inflációmentes" hajnalán, s úgy, hogy a hajók még nem tértek meg távoli útjukról. Nemzedékekkel később, 1720-ban az értékpapírokkal Amszterdamban kibocsátási áruk 1260 százalékán kereskedtek.

A következő évszázadokban feltartóztathatatlan volt a részvény térhódítása: az iparosodás kezdetén számos, elsősorban bányászati és vasúttársaság használta az értékpapírokat. Például a New York-i tőzsde máig irányadó Dow Jones ipari indexét kezdetben 20 vasúttársaság részvényei alkották. A befektetők hatékony védelmére először 1897-ben született tőzsdetörvény, amely már az összes német tőzsdére vonatkozott - akkor még összesen 28 volt belőlük, egy-egy nagyobb fejedelemségre több is jutott. Az új törvény egyebek között állami felügyeletet írt elő, de még kizárta a "nőnemű személyeket" a börze látogatásából és a részvényekkel való kerekedésből. Ezután még több mint 20 évbe telt, amíg a nők is foglalkozhattak részvényekkel.

Máté T. Gyula

(Magyar Hírlap)