Amerikai fellendülés - az elemzők lassú lábadozásra számítanak

Az amerikai recesszió végét egyértelműsítő mikro- és makroadatokból egyre kevésbé egyértelmű kép kerekedik a rég várt fellendülés intenzitásáról és erejéről. Míg kilenc hónapos stagnálás után tagadhatatlanul élénkül az ipari termelés, és bővül a szolgáltatói szektor, egyre több elemző véli úgy, hogy az amerikai gazdaság csak lassan, többéves lábadozási periódus után térhet vissza a fenntartható fejlődés pályájára.

Március 4-én furcsa rekordot regisztráltak a tőzsdeelemzők: az amerikai Dow Jones ipari átlagindexe 484 kereskedelmi nap elteltével ezen a napon sem döntött meg semmiféle pozitív - szezonális, heti, napi, havi stb. - rekordot, amire 1982 óta nem volt példa az amerikai tőzsdén. A részvénypiaci befektetőknek a vezető indexek alapján két egymást követő naptári évben folyamatosan veszteséget kellett elkönyvelniük: ilyen hosszú "veszteségperiódus" utoljára 1973-74-ben tette próbára a részvényesek idegeit. A Dow-index március első hetében is több mint 1000 ponttal volt saját, három évvel ezelőtti rekordja alatt, a Nasdaq két év alatt 60 százalékkal csökkent.

Ma már gyakorlatilag minden szakértő egyetért abban, hogy a 90-es évek hatalmas hitelezési luftballonjának csak egyik tünete volt, hogy soha nem látott magasságokba repítette a tőzsdei árfolyamokat: a hitelboom magában az amerikai gazdaságban is az egyensúly vészes megbomlásához vezetett. A gátak nélkül ömlő hitel a vállalati szektorban és az amerikai folyó fizetési mérlegben egyaránt súlyos deficitként jelentkezett. Az adóssághegyek ledolgozása - mind a vállalatoknál, mind a háztartásokban - törvényszerűen legfeljebb lassú növekedést tesz lehetővé: a legpesszimistább forgatókönyvek szerint az USA "leképezheti" a hasonló összeroppanás utáni japán stagnálási és deflációs modellt, ahol a részvényárfolyamok átlagosan még mindig csupán az 1989-es "csúcsérték" harmadát érik.

Az óvatos, de optimista - s a leginkább valószínű - szcenárió a vártnál jóval lassabb fellendülésre, a feldolgozóipar további költségcsökkentési akcióira s az egy éven belül stabilizálódó, ám maximum 5-6 százalékos emelkedést produkáló átlagos részvényárfolyam-növekedésre számít.

Az amerikai Iparvállalatok Országos Szövetsége (NAM) nemrég kiadott felmérése szerint az iparvállalatok 70 százaléka tervez további radikális költségcsökkentési intézkedéseket, s több mint kétharmaduk az egy részvényre jutó bevétel emelkedését 2002 első felére legfeljebb 3 százalékra becsüli. A felmérés szerint a kilenc egymást követő hónapban recesszióban lévő feldolgozóiparban, amely az általános lassulás, az erős dollár és az adósság-felhalmozódás első számú gazdasági áldozata volt, a GDP növekedését 2002-ben legfeljebb 2-3 százalékra becsülik, 10 iparvállalatból 4 azonban saját iparágában továbbra is recessziót prognosztizál.
Ugyancsak a lassú és nehézkes növekedést támasztják alá a Thomson Financial/First Call piacelemző adatai. Ezek szerint közvetlenül a negyedéves vállalati "eredmény-bejelentési szezon" előtt 38 százalékkal csökkent azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek jó előre lefelé módosították a korábban jelzett ütemet, s az egy évvel korábbi, hasonló negyedévhez képest 86 százalékkal nőtt az előzetes prognózist felfelé módosító bejelentések nagyságrendje. Az elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a javulás relatív: a vállalatok 50 százaléka továbbra is lefelé "igazított".

Még fokozottabb óvatosságra intenek az elemzők a technológiai szektorral kapcsolatban. Az ágazat befektetői az elmúlt két évben összesen 1700 milliárd dollárt vesztettek a technológiai papírokon, a techpapíroktól "farnehéz" Nasdaq indexe összesen 57 százalékkal zuhant. Bár az általános szakmai közmegegyezés szerint a legrosszabbon túl van a szektor, ám ma jóval nyilvánvalóbb, mint korábban bármikor, hogy az ágazat szerkezete megváltozott. 1998-ban a szektor teljes piaci kapitalizációja 2300 milliárd dollár volt, ám az 1600 milliárd dolláros nettó piaci érték legnagyobb részét mindössze a vállalatok 5 százaléka biztosította.

Mindent egybevéve a Financial Times elemzője ötéves lassú kapaszkodást és a GDP legfeljebb ötszázalékos növekedését prognosztizálja az amerikai gazdaság számára, amelyhez az európai és ázsiai gazdasági kormányzatoknak is szükségképp alkalmazkodniuk kell.

Harkányi András

(Magyar Hírlap)