A választásokig "béna kacsa" a pesti börze

Vágólapra másolva!

Az elmúlt egy-két hétben újra 2-3 milliárd forintra csökkent a Budapesti Értéktőzsde napi forgalma. A választásokig ez a helyzet - hasonlóan az elmúlt voksolásokhoz - aligha változik. Szakemberek szerint azonban ezúttal nem csak a politika miatt került a magyar értékpapírpiac a "béna kacsa" állapotba. A kőolajárak emelkedése a külföldi befektetőket a drágulásból profitáló orosz börzére vonzza a kelet-európai kisebb tőzsdékről.

Vágólapra másolva!

tőzsde Budapest Budapesti Értéktőzsde drágulás devizapiac

Egyértelműen a választások előtti bizonytalanság nyomja rá a bélyegét a Budapesti Értéktőzsdére. Az árfolyamok alakulása szinte teljesen függetlenedett az addig meghatározó nemzetközi piacok trendjétől. A részvényindex 8000 pont körül "halódik", a politikának leginkább kitett papírok árfolyama enyhén lefele mozog. Mindez persze hasonlít a korábbi választások előtti időszakra - ez alól némileg csak a legutóbbi, a '98-as a kivétel, akkor a voksolás eredményéig meglehetősen bizakodó volt a piac. A forgalom természetesen akkor is csökkent, a jelenlegi 2-3 milliárdos napi átlag azonban negatív rekord.

Mindezt szakemberek szerint már nem lehet egyszerűen a választások előtti politikai bizonytalanságra ráfogni. A "ludas" a kőolaj - állítják az Inter-Európa Bank elemzői. A kőolaj világpiaci árának emelkedése, átrendeződést is okozhat a régió részvénypiacai között.

Az elmúlt hetekben jelentősen emelkedtek a világpiaci olajárak. Az amerikai gazdaság, amely a világ olajfelhasználásának mintegy 25-30 százalékát adja, már újra növekszik, tehát nő az energiaigénye. Ha ehhez esetleg egy újabb katonai konfliktus járulna az olajtermelés legfontosabb régiójának számító Közép-Keleten (háború Irakkal), az olajárak könnyen ismét 30 dollár fölé emelkedhetnének.

A magas olajáraknak volt köszönhető, hogy a hazai infláció 1999-ben és 2000-ben beragadt 10 százalék körül. A régió megítélésének jelentős gyengüléséhez szintén az olajárak emelkedése járult: ezek a cserearányok romlása mellett erőteljesen megnövelték az importált inflációs nyomást. Ennek hatására a régió dezinflációs folyamatai egyértelműen megtörtek. A kelet-közép-európai régió két legnagyobb országában, Oroszországban és Ukrajnában viszont kedvezően érintette a gazdaság teljesítményét az olajárak emelkedése. A két országnak 2001-ben jelentős, mintegy 3-4 százalékos - GDP-arányos - többlete volt a folyó fizetési mérlegben.

A fenti folyamatokat jól tükrözik a tőzsdék. A hatalmas olajtársaságokat "foglalkoztató" orosz tőzsde szárnyalt az elmúlt hetekben, a RTX index biztosan 300 pont fölé emelkedett. Ezzel szemben a varsói és a prágai indexek a BUX-hoz hasonlóan lefelé vették az irányt. Elemzők szerint egyértelmű: az orosz piacra benyomuló tőke forrása egyrészt az egyes alapok új pénze, másrészt viszont a régióbeli tőzsdékről, így Magyarországról kivont pénz.