A nők zöme kényszerből lett vállalkozó

Kedvezőtlenebb azoknak a gazdasági társaságoknak a megítélése, amelyeket nők vezetnek - derül ki egy nemrégiben kiadott felmérésből. Ezek zöme mikrovállalkozás vagy egyszemélyes cég, túlnyomó részük pedig a kereskedelem és a szolgáltatás területén működik. Az egyéni vállalkozó nők többsége kényszerűségből lett üzletasszony, a nagyobb cégeknél pedig általában csupán adminisztratív okokból kerültek hölgyek az ügyvezetői posztra.

A nők irányításával működő gazdasági társaságok majdnem olyan eredményesek, mint a férfiak vezette cégek, a hölgyek mégis közepesnek vagy inkább rossznak ítélik saját helyzetüket - derül ki a Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet felméréséből. A vizsgálat szerint a megkérdezett női vezetők szinte kivétel nélkül borúlátóak, míg a férfiak pozitívan ítélik meg eddigi eredményeiket és jövőbeni lehetőségeiket. Tény, hogy a nők vállalkozásai anyagilag kevésbé sikeresek, fizetőképességük gyengébb, de beruházási terveik, értékesítési esélyeik túlszárnyalják a férfiak lehetőségeit.

A kutatás során fény derült arra is, hogy a nők cégeinek csaknem 60 százaléka mikro-, 37 alkalmazott nélküli, 3,5 kis- és mindössze 0,4 százaléka közepes vagy nagyvállalkozás. A társaságok fele egyéni vállalkozás, 30 százaléka bt., 19 kft., 1,2 szövetkezet, 0,9 kkt. és mindössze 0,1 százaléka rt.

A lakossági piacokon dolgozók között nagyobb a női vállalkozók aránya (43 százalék), mint a többi piacon. A belföldi vállalkozások között 25, a közcélú szervezeteknél 31,5, az exportcégnél pedig több mint 30 százalék.

A cégvezetőnők alig 77 százaléka dolgozik e feladatkörben főállásban, míg a férfiak aránya 82 százalék. A mellékfoglalkozású igazgatók között viszont a hölgyek vannak többségben: arányuk 23 százalék - a férfiak 18,2 százalékos jelenlétével szemben.

Az urak vállalkozásainak életkora egyelőre magasabb, mint a nők tulajdonában lévő cégeké, ami azzal magyarázható, hogy míg előbbiek csaknem felét 1990 és 1994 között, utóbbiakat túlnyomórészt 1995 után alapították.

Az árbevételi mutatókból kiderül, hogy az alacsonyabb nyereségű cégeket az átlagosnál nagyobb arányban vezetik nők. Míg az 1 millió forint alatti árbevételt produkáló vállalatok 55 százalékát férfi és 45 százalékát nő vezeti, ez az arány 1 és 10 millió forint között 66-34 százalék, 10 és 100 forint között 75-25 százalék, 100 millió felett pedig már 88-12 százalék az urak javára.

Földes Sándor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) társelnöke úgy véli, hogy a felmérés eredménye valós adatokat tartalmaz, de bizonyos tényeket nem tárt fel. Szerinte a nők egyre nehezebben választanak család és karrier között, márpedig a kettő együtt nem megy. Az egyénileg dolgozó hölgyek között több a kényszervállalkozó, aki egyik napról a másikra lett munkavállalóból munkaadó. Földes Sándor szerint a vizsgálat adatai mögött az is meghúzódik, hogy a családi vállalkozásoknál szinte kivétel nélkül a hölgy tagokra bízzák az ügyvezetői posztot. Megbízhatóbbak, mint egy külső személy, és jobb ügyintézési és szervezési készséggel bírnak, mint a férfiak. Ez azonban túlnyomórészt csak adminisztratív feladatokat jelent, így a vállalkozás sikere nem kérhető számon ezeken a hölgyeken. Nagyobb cégeknél ők inkább az igazgatótanács tagjaként, főkönyvelőként vagy jogtanácsosként vállalnak szerepet - fejtette ki a KISOSZ társelnöke.

Tavaly az Oktatási Minisztérium és a Kanadai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (CIDA) három évre szóló megállapodást kötött a nők vállalkozóvá válását segítő trénerképző programról. Ennek keretében a halifaxi Mount Saint Vincent egyetem évente 24 magyart fogad háromhetes kurzusára, melyen a résztvevők esettanulmányok elemzése útján sajátíthatnak el számviteli, pénzügyi és marketingismereteket. Emellett találkozhatnak olyan nőkkel, akik gyakorlati tapasztalatokkal segítik őket a cég- és önmenedzselés megismerésében, illetve a családi és a hivatali élet összeegyeztetésében. A magyar vállalkozó nők a kanadai képzés résztvevőitől - hazai közép- és felsőfokú oktatási intézmények, illetve erre szakosodott oktatási központok munkatársaitól - tanulhatják meg a kívánt ismereteket.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy évvel ezelőtt megalakította női szekcióját a cégvezető hölgyek munkájának és képzésének támogatására. Terveik között szerepel a női vállalkozókat segítő PHARE-programok felkutatása, azokon való részvétel, szakmai estek rendezése, illetve együttműködés a nemzetközi nőszervezetekkel. A szekció még nem kezdte meg működését, most folyik programjának kidolgozása.

Katona Andrea

(Népszava)