Hétéves haladékot javasol az unió a földvásárlásra

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az EU a termőföld és a természetvédelmi területek esetében hét -, a második ingatlanok esetében pedig ötéves átmeneti mentességet biztosítson az újonnan csatlakozó országok számára az uniós szabályozás alól. Magyarország tíz, illetve öt évig kívánja fenntartani a jelenleg is érvényes korlátozásokat.

Az Európai Bizottság pénteken adta át a soros elnökségnek a tőke szabad áramlására vonatkozó közös uniós tárgyalási álláspont tervezetét. E szerint a termőföld és a természetvédelmi területek esetében hét -, a második ingatlanok esetében pedig ötéves átmeneti mentességet biztosítana az unió az újonnan csatlakozó országok közül Magyarországnak, Szlovákiának, Csehországnak és Bulgáriának. A bizottság - várhatóan néhány napon belül - fő elemeit tekintve azonos tartalmú tervezetet terjeszt elő Lengyelországgal kapcsolatban is.

A tőke szabad áramlásával foglalkozó fejezet - a munkaerő szabad áramlásához hasonlóan - a csatlakozási tárgyalások politikailag legkényesebb témái közé tartozik. A bizottsági tervezet ezzel indokolja az átmeneti mentességek megadására tett javaslatot, amelyet azonban kiegészít azzal, hogy az érintett országok csatlakozása után három évvel a rendelkezéseket felül kell vizsgálni. Az értékelés eredményétől függően az átmeneti időszakokat lerövidíthetik, vagy akár teljesen fel is oldhatják az ideiglenes korlátozásokat.

A tervezet szerint nem terjedhetnének ki az átmeneti korlátozások bizonyos tevékenységtípusokra, mindenekelőtt az új tagországokban letelepedni kívánó egyéni farmerek által folytatott földművelésre. Vagyis az ebbe a kategóriába tartozó uniós polgároknak a hétéves átmeneti időszak alatt is jogukban állna termőföldet vásárolni az újonnan csatlakozott országokban. Uniós illetékesek ezt azzal indokolják, hogy ez a csoport nem jelentene számottevő veszélyt a csatlakozók földpiacára.

A bizottság ugyanakkor azt javasolja a tagországoknak, hogy a nem mezőgazdasági, hanem ipari, beruházási célokra szolgáló földek esetében ne tegyenek lehetővé átmeneti korlátozásokat. Ilyen típusú mentességet csak Lengyelország kért.

A tervezetet ismertetve a bizottság illetékesei határozottan cáfolták, hogy bármiféle összefüggés lenne az EU által a munkaerő szabad áramlásának engedélyezésére kért, illetve a tőke szabad áramlásának esetében a tagjelölteknek megadni javasolt egyaránt hét-hétéves átmeneti időszak között. Tájékoztatásuk szerint a tőkeáramlás esetében a hét évet annak alapján állapították meg, hogy becslések szerint az újonnan csatlakozó országokban a jövedelmek körülbelül ennyi idő alatt emelkedhetnek olyan szintre, amely mellett az ottani földpiacokat már nem fenyegetné a korlátozásmentes forgalom.

Magyarország EU-taggá válása után a mezőgazdasági termőföldek és a természetvédelmi területek esetében tíz, az úgynevezett második lakóhelyek esetében pedig öt évig kívánja fenntartani a jelenleg érvényben lévő korlátozásokat. A földeknél ez a külföldi tulajdonba kerülés tilalmát, a második lakóhelyek esetében az engedélyezési eljárás fenntartását jelenti.

A csatlakozási tárgyalásoknak a nizzai EU-csúcson jóváhagyott bizottsági menetrendje szerint a tagországoknak még a svéd elnökség alatt, vagyis legkésőbb június végéig meg kellene állapodniuk a tőke szabad áramlására vonatkozó közös tárgyalási álláspontjukról. Akárcsak az összes többi tárgyalási fejezet esetében, ehhez itt is a tagországok egyhangú döntésére van szükség.

(MTI)

Ajánlat:

Európai Bizottság

Korábban:

Hétéves haladékot adhat az EU a földvásárlásra
(2001. április 30.)