Változatlan monetáris politika az uniós csatlakozásig

Idén mintegy 4 százalékos GDP-bővülésre, 4,5 százalékos decemberi éves inflációra és 3 százalékos államháztartási hiányra számít a Magyar Nemzeti Bank - mondta Járai Zsigmond. A jegybankelnök megerősítette: az ország uniós csatlakozásáig nem változik a monetáris politika. Járai Zsigmond szerint a tavalyi év egyik legnagyobb eredménye, hogy korrekt együttműködés alakult ki a jegybank és a kormány között.

Magyarország tavalyi gazdasági növekedése a jegybank szakemberei szerint 3,8-4 százalékos volt, ami jó teljesítmény ahhoz képest, hogy 2001-ben hosszú évek óta a legkritikusabb világgazdasági irányzatok jelentkeztek - mondta a távirati irodának Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Hozzátette: a negatív fejlemények bizonyos területeken kedvező hatással jártak, és jelentősen hozzájárultak a hazai infláció csökkenéséhez. Májusban még 10,8 százalékos éves inflációt regisztráltak, ami fél év alatt mintegy 4 százalékponttal csökkent. Ha világméretekben nézzük az infláció alakulását, akkor Magyarország az élenjárók között van, mivel az országban egyetlen év alatt 30 százalékkal csökkent a pénzromlás üteme - mondta Járai Zsigmond.

Az MNB elnöke az államháztartás tavalyi, GDP-arányos hiánya az előzetes tervek szerint alakult, és várhatóan nem éri el a 3,4 százalékot. Az MNB elnöke megjegyezte, hogy a 3,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány a magyar költségvetési elszámolás szerint értendő. Az európai normák alapján a deficit 1,7-1,8 százalékponttal nagyobb lenne, ám az 5,1-5,2 százalékos szint egy csatlakozó ország esetében nem rossz mérték. Az európai rendszerű elszámolástól ez a különbség 1995-ben még 9 százalékpont volt.

A jegybank elnöke az új, 2002-es esztendő makrogazdasági folyamatairól elmondta: az MNB továbbra is tartja magát ahhoz, hogy 2002. decemberben a tizenkét havi infláció 4,5 százalékos lesz, a GDP mintegy 4 százalékkal nő, és az államháztartási hiány bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 3 százalék lesz.

A jegybank elnöke szerint 2001-ben a Magyar Nemzeti Banknak a hitelessége jelentősen megnőtt. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a parlament jóváhagyta az új jegybanktörvényt, amelynek alapján a Magyar Nemzeti Bank függetlensége teljes mértékben hasonló lett az Európai Unió országainak központi bankjai által élvezett függetlenséghez. Az MNB elnöke kiemelte: 2001 egyik legnagyobb eredménye, hogy korrekt együttműködést sikerült kialakítani a kormánnyal, különös tekintettel a miniszterelnökre, a gazdasági- és a pénzügyminiszterre.

Járai Zsigmond megerősítette: a kabinet és a jegybank azt szeretné, ha Magyarország a lehető legkorábban, várhatóan 2006-tól tagja legyen az Európai Monetáris és Gazdasági Uniónak, és Magyarországon is vezessék be az eurót. Hozzátette: az ország uniós tagságáig a monetáris politika nem változik.

(MTI)

Ajánlat:

MNB