A mezőgazdasági tevékenységből származó, folyó áron számított nettó vállalkozói jövedelem 2000-ben 179,4 milliárd forint volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint 1999-ben, míg 1998-ban 248,5 milliárd forintot tett ki. A KSH kimutatása alapján a mezőgazdasági termelők által kifizetett munkavállalói jövedelem 2000-ben 109,8 milliárd forint, 1999-ben pedig 110,1 milliárd forint volt.
A termelők által kapott nem termékspecifikus támogatások folyóáron 19,9 százalékkal nőttek az előző évihez képest, s 2000-ben 37,7 milliárd forintot tettek ki.
A termelők által fizetett földbérleti díj 37,6 milliárd forint volt, ami folyóáron 35,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A termelők által a pénzintézeteknek fizetett hitelek kamata 29,2 milliárd forintot tett ki, ami folyóáron 16,5 százalékkal maradt el az 1999. évitől.
A KSH kimutatta azt is, hogy az 1999. évi 19,1 százalékos csökkenés után 2000-ben az egyes teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem indexe további 2 százalékkal csökkent. Ezen túlmenően a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem reálértéken az 1999. 33,6 százalékos csökkenés után 2000-ben ismét 7,5 százalékkal mérséklődött. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 4,4 százalékkal csökkent: 2000-ben 664 904-en dolgoztak ebben az ágazatban.
A hivatal megközelítése szerint a jövedelemcsökkenés hátterében részben az áll, hogy a mezőgazdasági bruttó kibocsátás volumene 2000-ben 5,9 százalékkal visszaesett. Ezen belül a növénytermesztés kibocsátása 12,5 százalékkal, a mezőgazdasági szolgáltatásoké 15,8 százalékkal mérséklődött, miközben az állattenyésztésé 3,4 százalékkal nőtt.
A volumencsökkenést elsősorban az ipari növények 37,9 százalékos, a kertészeti termékek 15,6 százalékos, illetve a gabonafélék termelésének 7,4 százalékos visszaesése okozta. A gyümölcstermelés volumene ezzel szemben 24,5 százalékkal, a szőlő- és bortermelésé pedig 29,5 százalékkal nőtt 2000-ben.
Az állattenyésztési termelés átlagos volumennövekedésének hátterében a baromfitenyésztés 15,8 százalékos, a juh- és kecsketenyésztés 30,1 százalékos, valamint a lótenyésztés 15,1 százalékos bővülése áll, miközben a többi állat és állati termék termelése elmaradt az átlagtól. A szarvasmarha-tenyésztés 2,1 százalékkal, a sertéstenyésztés pedig 4,5 százalékkal maradt el az előző évitől.
(MTI)