Az Enron-botrány legújabb fejleménye, hogy nemcsak a csődbe ment óriáscég könyvvizsgálója semmisített meg perdöntő dokumentumokat a tőzsdefelügyeleti vizsgálat megkezdése után, hanem maga az Enron is tömegével igyekezett megszabadulni a legkülönbözőbb pénzügyi trükkökbe betekintést nyújtó iratoktól. A bejelentéssel az Enron egyik, a céget a befektetők félrevezetése miatt perlő intézményes részvényese, az Amalgameted Bank ügyvédje tágította még tovább az ügy botrányhorizontját. A Tőzsde- és Értékpapír-felügyelet (SEC) októberben kezdte meg a vizsgálatot az Enron pénzügyeivel kapcsolatban, a cég pénzügyi igazgatóságáról egy időközben elbocsátott alkalmazott ugyanakkor decemberben több doboz dokumentumot mentett meg a megsemmisítéstől.
A tőzsdefelügyeleti vizsgálat megkezdése után a dokumentumokat megsemmisíteni igen súlyos gazdasági bűncselekménynek számít, ám az Enron aligha véletlenül vállalta a kockázatot. Az eltüntetett iratok jelentős része azokkal a szatellittársaságokkal volt kapcsolatos, amelyeket az Enron az adósságok, így többek között különböző bankhitelek eltüntetésére használt fel. Az Enron-botrányt, mint emlékezetes, az az 1,2 milliárd dolláros adósság indította el, amellyel az első vizsgálatok szerint az Enron gyakorlatilag megkárosította saját részvényeseit.
Az 1,2 milliárdos "plasztikázás" azonban csak a kezdet volt: ahogy az Enron-csőd egyre több vállalatot és intézményt rántott magával, a szatellitcégek felállításában és működtetésében - elvileg jóhiszeműen - közreműködő nagy hitelintézetek is az Enron ellen fordultak. A két legnagyobb vesztes a JP Morgan Chase befektetési bank és a Citigroup csoport, amelyek máris perben követelik vissza több milliárd dolláros kinnlevőségeiket. A bankok kára ugyanakkor nem egyszerűen az Enron-kötvényekre képzett tartalékokból származott, igaz, ez is jelentős érvágás volt. A JP Morgan eredetileg 900 millióra becsülte a lehetséges hitelveszteséget, nemrég azonban "némileg" feljebb módosította a kockázati értéket, összesen 2,6 milliárd dollárra.
A kötvények és direkt vállalati hitelek mellett ugyanis a JP Morgannak és a Citigroupnak azzal is szembe kell néznie, hogy azok a bonyolult pénzügyi konstrukciók, amelyekkel az Enron-szatellitbirodalmat felépítették, valójában nem klasszikus befektetési termékek voltak, hanem álcázott vállalati hitelek. A JP Morgan jelenleg 1,1 milliárd dollár, az Enronnal való elszámolásban kereskedelmi tranzakcióként feltüntetett vagyont próbál visszaperelni az Enrontól, amelyre biztosítókkal és a német Westdeutsche Landesbankkal kötött biztosítást. A német bank ugyanakkor joggal állítja, hogy a biztosítás nem hitelre, hanem kereskedelmi tranzakcióra szólt.
A JP Morgan problémája élesen veti fel a pénzügyi konstrukciók szabályozásának hiányosságait az amerikai pénzügyi szolgáltatósok piacán. A Wall Street mai technokratái gyakorlatilag már figyelmen kívül hagyják a hitelekhez, az értékpapírokhoz, valamint a biztosításokhoz kötődő banki tevékenységek elvben eltérően szabályozott területeit. Komplikált szolgáltatásaikat olyan formában kínálják, ahogy az az ügyfél aktuális érdekeinek a leginkább megfelel, s ez az egyre nagyobb teret hódító gyakorlat szinte teljességgel átláthatatlanná teszi a vállalatok valódi pénzügyi helyzetét. Az eredetileg könyvelési csalással vádolt Enron pénzügyei így ma már jóval általánosabb kérdéseket vetnek fel a vállalati finanszírozás teljes területével kapcsolatban, s szinte bizonyosra vehető, hogy hamarosan a hagyományos kereskedelmi és befektetési banki, valamint a biztosítási szektor is felkerül az újraszabályozásra váró területek listájára az Egyesült Államokban.
Harkányi András
(Magyar Hírlap)
Ajánlat:
Korábban:
Az Enron felmondott az Arthur Andersennek
(2002. január 18.)
Terebélyesedő Enron-botrány
(2002. január 11.)