A Moody`s tavaly decemberben már lefokozta a japán belső adósságot - Aa3 besorolásra - , és akkor közölte, hogy a gazdasági helyzet további elemzését követően, egy-három hónap múlva további egy-két besorolási szint mértékű leminősítés elképzelhető.
A besorolások általában egy osztályzattal romlanak. Ebben az esetben azonban ésszerű lehetőségként vetődik fel, hogy a besorolás két osztályzattal romoljon. Úgy gondoljuk, fontos a befektetőket előre értesíteni erről az eshetőségről - mondta Vincent Truglia, a Moody`s szuverén adósság divíziójának ügyvezető igazgatója.
Ha a Moody`s a jelenleginél eggyel rosszabb hitelminősítési kategóriába sorolja Japánt - ez A1 besorolást jelentene -, akkor a Japán belső adósságának minősítése megegyezne Magyarország, Csehország, a Bahamák vagy Chile minősítésével. Ha a hitelminősítő két osztályzattal ront - ez A2 minősítést jelent -, akkor a japán adósság besorolása megegyezne a lengyel, a dél-afrikai, a ciprusi, a görög és a litván minősítésekkel.
A piac ellenálló a japán hírekkel szemben
A bejelentés nyomán a jen esni kezdett a dollárhoz képest (A jen a dollárhoz képest 133,06 jenre esett, majd később 132,82/89 jen körül stabilizálódott a szerdai távol-keleti kereskedésben. New Yorkban 132,57 jenen zárt a dollár jegyzése), és érzékenyen reagált a japán államkötvény piac is, ám később stabilizálódtak az árak. Nem okozott igazán nagy sokkot a bejelentés, számítani lehetett rá, és a piac eléggé ellenálló a Japánnal kapcsolatos kedvezőtlen hírekkel szemben.
A japán vezetés az immáron 11 éve, szinte folyamatos recesszióval küzdő gazdaság talpra állítását tűzte ki célul. Ennek egyik lépése a költségvetés kiadási oldalának csökkentése lett volna. A japán kormány ezért tavaly augusztusban, 900 milliárd jenes költségvetés-csökkenést hagyott jóvá, melynek tarthatóságát a GDP vártnál nagyobb arányú csökkenése kérdőjelezte meg az azt követő hónapokban.
Az amerikai hitelminősítő intézet szerint a deflációtól lehet ma leginkább a világ legnagyobb állampapír kibocsátó országában, Japánban félni. A növekvő defláció ugyanis közvetve az államadósság reálértékének növekedéséhez vezet.
(Üzleti Negyed)
Korábban:
Tizenhét éves csúcson a japán vállalati csődök
(2002. január 21.)