Hétfő reggel, miután a választások április 7-ei körének eredménye jelentősen eltért az elemzői várakozásoktól, a forint pánikszerű gyengülésbe kezdett. A hangulat azonban hamar megfordult, és 245 felett már csak perceket töltött el az euró/forint árfolyama. Innen gyakorlatilag töretlenül erősödött a pénteki 241 közeli szintjére, ami az intervenciós sávon belül -12,5 százalékot jelent. Ennek ellenére nem mondható el, hogy jelentősebb forgalom tért volna vissza a piacra. Az árfolyam lefelé csúszásához gyakorlatilag kisebb összegek is elegendőek voltak, és a hét két jelentősebb makrogazdasági adata sem okozott komolyabb mozgást a piacon.
A csütörtökön nyilvánosságra került mutatók ellentétes hatása talán kiegyenlítette egymást, miután a márciusi infláció a várakozásoknak megfelelően tovább mérséklődött, miközben az államháztartás hiánya, elmúlt havi növekedésével, az első három hónapban elérte az éves tervezet 48 százalékát. Emellett László Csaba, a szocialisták pénzügyminiszter-jelöltjének néhány nyilatkozata volt az, amitől volatilitásra lehetett volna számítani, ám a szakértő határozottsága a forint jelenlegi sávjának hosszú távú fenntartásáról egyelőre kevés volt ahhoz, hogy számottevő változást hozzon az árfolyamokban.
Ugyanígy folytatódott a devizák lassú felértékelődése a többi kelet-közép-európai országban is. Különösen figyelemre méltó a csehországi helyzet, ahol a jegybank sokadszor jelentette ki, hogy a korona túlzott erősödése nem kedvez az ország gazdasági növekedésének, és a szerdai napon, alátámasztva ellenkezésüket, újabb intervenciót hajtottak végre. A 30-as szintet megközelítő euró/cseh korona árfolyam ugyan közel másfél százalékot felpattant a beavatkozás hatására, ám a következő nap délutánján már ismét a mindenkori rekord közelében volt. Itt érdemes még megemlíteni a fejlődő országok szempontjából szintén sokszor emlegetett török lírát, ami csütörtökön kilenc hónapos rekordot állított be, azáltal, hogy októberi mélypontjához képest több mint 20 százalékot erősödve 1,3 millió alá süllyedt a dollárral szemben. Mindez egyértelműen mutatja, hogy a jelenlegi helyzetben a külföldi befektetők bizalma töretlen ezen országok fejlődésében és elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozásukban.
Miután Irak hétfőn bejelentette olajexportjának leállítását, az amerikai dollár gyengülni kezdett valamennyi jelentős devizával szemben. A hét közepéig tartó folyamatban a japán jen és az euró is közel másfél százalékot erősödött az amerikai fizetőeszköz ellenében. Ezzel azonban mindkét esetben olyan erős technikai szintekhez érkezett az árfolyam, ami hosszú ideje meghatározó (130,20 és 0,8850) és most is lendületet tudott adni a dollárnak. Jelenleg a dollár további visszaerősödésére lehet számítani, de mindenképpen komoly hatása lehet rá az olajár alakulásának.
Buró Szilárd
(Magyar Hírlap)
Korábban:
Az éves előirányzat felénél tart az államháztartás hiánya
(2002. április 12.)