Alkotmányellenes a bírósági banktitokkezelés

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a napokban a bírósági eljárásokra érvényes banktitok-szabályozást. A jogszabályt azonban csak az év végével helyezi hatályon kívül, hogy addig megszülethessen az új paragrafus. Ne gondolja azonban senki, hogy a folyamatban lévő pereknél szabadon vájkálhatnak mások pénzügyi adataiban. A Fővárosi Bíróságon, amíg nincs új szabályozás, külön mérlegelik, hogy ki milyen adatot ismerhet meg alaposabban a jogi procedúra során.

A hazai bírósági gyakorlatban eddig alkotmányellenesen kezelték a banktitkot, mivel nem tették lehetővé, hogy a peres felek ugyanolyan mélységben és teljességben, továbbá azonos módon ismerhessék meg a per tárgyát érintő iratot - szűrhető le az Alkotmánybíróság minap közzétett határozatából, amelylyel hatályon kívül helyezte a hitelintézeti törvény 197-es paragrafusát. Ez a paragrafus rendelkezett arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellen indított perekben hogyan kell kezelni a felügyelet által benyújtott banktitkokat tartalmazó iratokat. Az eddigi szabályozás szerint ezeket a dokumentumokat - tartalmazzanak akár többtucatnyi táblázatot - csak szóban lehetett ismertetni, zárt tárgyalásokon. A felperesek nem kaphattak arról másolatot, nem mélyülhettek el bennük, holott ezeknek az iratoknak többnyire meghatározó szerepük volt a perben. A Fővárosi Bíróság egyik bírója éppen azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy találta, sérti a felek bíróság előtti egyenlőségének elvét, hogy az egyik eljárásban a felügyelet mint alperes kérte, hogy az általa benyújtott közel százoldalnyi iratanyagot banktitokként kezeljék, s így a felperes nem ismerhette meg azokat részleteiben.

Az Alkotmánybíróság megalapozottnak tartotta a bírói kezdeményezést, s az említett jogszabályt év végi határidővel megsemmisítette. Egyben kizárta, hogy ezt a paragrafust alkalmazzák a konkrét perben, mert ott a felperesnek különösen fontos érdeke fűződik az adatok megismeréséhez. Sérülne a "fegyverek" egyenlőségének elve, ha a bírósági eljárásokban érvényben maradna a jelenlegi szabályozás - olvasható másutt az indoklásban.

Az alkotmánybírósági döntés azonban nem jelenti azt, hogy ezentúl egy pernél bárki hozzáférhet más pénz-ügyi adataihoz - válaszolták a Magyar Hírlap kérdésére a Fővárosi Bíróságon. Csiba Tibor tanácselnök úgy látta, hogy minden egyes per esetében külön mérlegeli majd a bíró, hogy a felperes milyen mélységben és milyen iratokat kaphat meg.

A Fővárosi Bíróság sajtóreferensétől, Albert Viktortól az ügyszám alapján a lap megtudta, hogy az a per, amely elindította az alkotmánybírósági lavinát, Pintér Gábor és a felügyelet között folyik. A felperes nevéből ki lehe-tett következtetni, hogy az Algyői Takarékszövetkezet volt vezetőjéről van szó, akit a felügyelet a Globex-üggyel kapcsolatos vizsgálatok nyomán pénzbírságra ítélt, valamint eltiltott attól, hogy vezetői posztot tölthessen be bármely hitelintézetnél. A sértett a határozat felülvizsgálatát kívánja elérni.

A PSZÁF-tól kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a felügyeletet nem érinti az alkotmánybírósági döntés. Tudomásunk szerint az intézmény mégis kapott feladatot, hiszen el kell készítenie az új szabályozási javaslatot arról, miképpen lehet felhasználni a banktitkot egy bírósági eljárásban.

Az új szabályozásig a bíróknak 24 folyó ügyben kell majd dönteni a banktitoknak minősített adatok kezeléséről. Ennyi per van ugyanis folyamatban, amelyet többek között gazdasági társaságok, takarékpénztárak, magánszemélyek, önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak indítottak a felügyelet ellen.

Papp Emília

(Magyar Hírlap)