A parlament két évvel ezelőtt módosította a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, 1996-ban hozott versenytörvényt. Ezzel a hazai szabályozás megfelelt az akkori uniós normáknak, de ott sem állt meg a szabályalkotás - mondta Sárai József, a Gazdasági Versenyhivatal Nemzetközi Irodájának vezetője.
A vállalkozások közti - egyébként tilalmazott - megállapodás és összehangolt magatartás lehet horizontális és vertikális. Az előbbi esetben a termelési és forgalmazási lánc azonos szintjén álló cégek, míg az utóbbiban különböző szinteket képviselők (például gyártó-nagykereskedő-kiskereskedő) szövetkeznek. A törvényi általános tilalom nem vonatkozik a 10 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező vállalkozások megállapodásaira.
A gyakorlatban kialakultak olyan vállalati kapcsolatok, amelyek a versenytörvény általános tiltásába ütköznek ugyan, mivel azonban összességükben ténylegesen pozitív hatást gyakorolnak a versenyre, az európai jogalkotók sem nehezményezik a létüket. Ezekre a versenyhatóság adhat egyedi felmentést, de ez hosszadalmas, a vállalkozásoknak költséges és a hatóságnak is sok munkát ad.
Így születtek meg a csoportmentesítési jogszabályok, amelyek megfogalmazzák mindazokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a feleknek nem kell egyedi mentességért folyamodniuk. Ezek felsorolják a versenykorlátozó, de a versenyhatóság részéről tolerált versenykorlátozásokat - az úgynevezett "fehérlistás" szerződéses kikötéseket - is, amelyek az uniós megoldásra építve kerültek be a magyar kormányrendeletekbe.
A rendeletek ugyanakkor megfogalmazzák azokat a versenykorlátozásokat is, amelyeknek a szerződésbe foglalása esetén a csoportmentesség automatizmusa nem használható ki - ezek az úgynevezett "feketelistás" szerződéses klauzulák.
Nálunk nyolc csoportmentesítő rendelet született, az előbb említetteken túl például a kutatási-fejlesztési és a technológia-átadási megállapodásokra is. Az unióban a közelmúltban megvalósított szabályozási reform eredményeként 30 százalék piaci részesedés alatt a független gazdasági szereplők összehangolhatják vertikális tevékenységüket, kivéve, ha az a feketelistába ütközik (ezzel a fehérlista értelme megszűnt).
A kormány márciusban három csoportmentesítési rendeletet hozott. A kutatási és fejlesztési, illetve a szakosítási megállapodásokról szóló két rendelet a horizontális megállapodásokat mentesíti 30 százalékos piaci részesedésig, de mindkettő tartalmaz feketelistát is.
Például a kutatási és fejlesztési megállapodás semmis lesz, ha az eredményhez nem férhet hozzá minden résztvevő, illetve ha a szerződés kizárja, hogy bármelyik résztvevő harmadik személlyel együtt kutasson. A vertikális megállapodásokat külön rendelet mentesíti a versenykorlátozás tilalma alól.
A megállapodás csak akkor mentesülhet ebben a formában, ha a benne részes vállalkozások éves forgalma együttesen sem több négymilliárd forintnál, illetve kizárólagos szállítási megállapodás esetén nem fedi le a piac 30 százalékát.
Az unióban az autógyárak és -kereskedők viszonyát szabályozó - vertikális csoportmentesítést tartalmazó - rendelet szeptemberben lejár. Már elkészült az új uniós rendelet tervezete, amely több márka árusítását is megengedi a kereskedőknek, akiknek nem kötelező saját szervizt fenntartaniuk, a javítással független műhelyt is megbízhatnak. Ezek mellett az internetes értékesítés versenyelőnyét szüntetné meg az új rendelet (nekik is kötelező lenne bemutatóterem és -autó fenntartása).
Természetesen őszig - az egyeztetések során - a szabályok még változhatnak, ezt követően dől el, hogy a hazai szabályozás e területen is követi-e majd az uniós megoldást.
(Magyar Hírlap)
Ajánlat:
Autó
(az Üzleti Negyed rovata)
Korábban:
Autóipar - a trenddel szemben
(2001. november 26.)
Gépkocsi-ügyintézés az okmányirodáknál
(2000. október 9.)