Nem tesz jót a gazdaságnak, ha a kormány és a jegybank küzd egymással - szögezte le a Népszava kérdésére Járai Zsigmond. Hozzátette: ismerve Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt és László Csaba, a pénzügyminiszteri poszt várományosának közgazdasági nézeteit, nem lát nehézséget a leendő kormánnyal való együttműködésben. Korrekt kapcsolatra törekszünk a Magyar Nemzeti Bankkal - nyilatkozta a lapnak László Csaba. A leendő kormány gazdaságpolitikájának fontos célkitűzése, hogy megállítsa a forint további felértékelődését. A miniszterjelölt elmondása szerint a lényeg az, hogy a jelenleginél ne legyen erősebb a nemzeti valuta. Úgy véli, az infláció csökkentését szolgáló drasztikus felértékelődés szerepet játszott a gazdasági növekedés lassulásában. Mindazonáltal fontos cél tartósan 5 százalék alá szorítani a fogyasztóiár-növekedést - tette hozzá.
Járai Zsigmond állítása szerint a jegybanki elemzések azt mutatják, nincs összefüggés a forint erősödése és a GDP (bruttó hazai termék) növekedésének lanyhulása között.
A visszaesés e szerint teljes egészében a kedvezőtlen világgazdasági helyzetnek tudható be. Abban viszont egyetértés van az MNB és a szocialisták között, hogy nincs szükség a nemzeti valuta további felértékelődésére. A jegybank a jelenlegi árfolyam - azaz 240-245 forint/euró - mellett is teljesíteni tudja inflációs célkitűzéseit. Járai a sajtónyilatkozatokból úgy érzi, hogy a leendő kormány valamivel lassabb inflációcsökkentésben gondolkodik, mint a monetáris tanács. A lényeg, hogy a fogyasztói árak a jövőben tovább mérséklődjenek. Ezt a törekvést össze kell egyeztetni a gazdaságpolitikával - tette hozzá. Miután az olajárak a vártnál gyorsabban emelkednek, decemberre éves összehasonlításban 5 százalékos inflációt vár a jegybankelnök, az előre jelzett 4,8 százalék helyett. Ez viszont még mindig a megjelölt 4,5 plusz-mínusz 1 százalékos sávban marad. Tartható a jövő év végére célul kitűzött 3,5 plusz-mínusz 1 százalékos árnövekedési ütem is.
A leendő kormány törekvése még, hogy a forint árfolyamsávjának közepe változatlan maradjon - szögezte le László Csaba. Mint Járaitól a Népszava megtudta, ebben a kérdésben egyezik az MSZP és a jegybank álláspontja. Az MNB intervencióban nem gondolkodik, tehát nem kíván valutát venni és eladni a piacon. Óva inti ettől a lépéstől a nemzeti bankot a csehek példája is, ahol a jegybank folyamatosan beavatkozik a piaci folyamatokba, ennek ellenére a korona még a forintnál is nagyobb mértékben erősödik. A forint árfolyamát nem a Magyar Nemzeti Bank, hanem a piac alakítja - szögezte le a jegybankelnök. Járai a lap kérdésére ismételten aláhúzta: az MNB a rendelkezésére álló minden eszközzel az infláció csökkentését fogja szolgálni, hiszen ez az intézmény törvényi kötelezettsége. Magyarországot 2006-ra felkészültté kell tenni az európai közös pénz, az euró bevezetésére, amelynek várható ideje Járai szerint is inkább 2007-re tehető.
Akar László, az MSZP gazdasági kabinetjének vezetője szerint szükség lenne jegybanki eszközökre a forint kordában tartásához. Ennek érdekében az sem kizárt, hogy deklaráltan a jelenleginél szűkebb sávba tereljék a nemzeti valutát, de az is elképzelhető, hogy a jegybank saját belső sávot határozzon meg, amelynek átlépésekor beavatkozna a piaci folyamatokba. A legfontosabb tudatosítani, hogy nincs szükség felértékelődésre. Az infláció visszaszorítása érdekében az új kormánynak mielőbb stabilizálnia kell a közszféra bérhelyzetét, majd mérsékelni a túlzott bérkiáramlást - jegyezte meg Akar.
Dutka Noémi
(Népszava)
Ajánlat:
Korábban:
Eltérő adórendszert ígér az MSZP és az SZDSZ
(2002. április 23.)