A haszonbérlet nem szűnik meg

Az állami földterületek jelenlegi bérlőit a polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint semmiféle veszély nem fenyegeti: haszonbérleti szerződésük nem szüntethető meg.

Amennyiben az állami földalapnak sikerülne kivitelezni a licites adásvételt, az csak azt jelentené, hogy a haszonbérlők a tulajdonváltástól kezdve az új tulajdonosokkal állnának szerződéses kapcsolatban: nekik fizetnék a bérleti díjat. Olyannyira így van ez, hogy a Ptk. külön szabályozza azt az esetet, ha a föld tulajdonjoga a haszonbérleti szerződés fennállása idején gazdát cserél.

Ilyenkor "törvényi engedményezés" történik, magyarán az eladó a vevőnek átengedi azt a jogot, hogy a bérleti díjat átvegye. A haszonbérlettel terhelt adásvételnek egy komoly következménye lehet: a vételár jóval kisebb, mint akkor lenne, ha a vevő szabadon rendelkezhetne új tulajdonával. Akinek a megterhelt tulajdonjog hátrányos, nyilván nem fog üzletet kötni.

Az alacsonyabb vételár mellett a vevő számára lehet még egy előnye az adásvételnek: nem kell személyesen teljesítenie művelési kötelezettségét. Aki jelenleg nem tud vagy nem akar gazdálkodni, annak a területeit rendben tartja a bérlő, s még fizeti is a haszonbérleti díjat.
Jogi aggályként merült fel az is, hogy az állam tetemes kártérítést fizethet majd azoknak a haszonbérlő gazdaságoknak, amelyeknek a szerződése megszűnik az adásvétellel.

A szerződés - mint már utaltunk rá - nem szűnhet meg. A bérlő esetleg a remélt vételi lehetőségtől esik el, de ez a jogszabály alapján most egyébként sem illeti meg. Ha pedig módosulna a földtörvény, akkor a földet a magánszemély tulajdonostól is megvehetik a haszonbérlők. Emellett - a bírói gyakorlat szerint - ha valakit amiatt ér hátrány, mert az állam új jogszabályt alkotott, ezért nem jár kártérítés.

Csupán néhány hónapja annak, hogy a Fővárosi és a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette ezt abban a perben, amelyet a Mol indított a gáz árának alacsony mértéke miatt az állam, a gazdasági miniszter és a minisztérium ellen.

Nem sok jóval kecsegtet egyelőre az sem, hogy több szervezet megtámadta az Alkotmánybíróságon az agrárügyekben hozott törvénycsomagot. Az AB ugyanis csupán a határozatának kihirdetésétől semmisíthet meg jogszabályokat, visszamenőleg nem. Különösen nem annullálhat már megkötött polgári jogi, adásvételi szerződéseket, mert ez sértené a jogbiztonságot. A szövetkezeti üzletrészekről hozott eredeti jogszabályt is olyan időpontban semmisítették meg, amikor az még nem lépett hatályba.

Kérdés persze, sikerülhet-e egyáltalán meghirdetni és lebonyolítani a most tervezett licites adásvétel-sorozatot belátható időn belül. A kárpótlás idején ez a földhivatalok munkatársainak közreműködésével reménytelen helyzetekben is gördülékenyen történt. Egy-egy árverés egyfolytában akár két-három napig is eltartott.

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Önrész nélküli földhitel az MFB-től
(2002. május 2.)

Éles vita földügyben
(2002. május 1.)

Eladják az állami tulajdonú földeket
(2002. április 30.)