A munkabeszüntetések a DaimlerChrysler-nél kezdődtek, amikor vasárnap este az egyik dél-nyugat németországi Mercedes-gyárban a teljes éjszakai műszak nem vette fel a munkát. A sztrájk ezt követően fokozatosan átterjedt más nagyvállalatokra, így az Audi és Porsche gyáraira is. A hétfői napon becslések szerint 21 vállalat mintegy 50 ezer dolgozója szünetelteti a munkát.
Németország egyik legnagyobb szakszervezete, az IG Metall azt követően szólította fel tagságát a munkabeszüntetésre, hogy a 4 százalékos béremelést célzó követelésükre a munkaadók egy 190 eurós egyszeri két havi fizetéssel, illetve a következő 13 hónapra szóló 3,3 százalékos emelési javaslattal válaszoltak.
A szakszervezet a korábbi 6,5 százalékos követelését csökkentette, miközben azzal vádolja a munkaadókat, hogy nem biztosítják munkásaik számára az fizetésemelés elmaradását kompenzáló plusz munkát. Korábban egyébként szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a bérek 3 százaléknál nagyobb emelése inflációs fenyegetést eredményezhet.
Sztrájkhullám várható egész héten
A sztrájk a szakszervezetek szerint fokozatosan terjed majd vállalatról vállalatra, régióról régióra, azonban egyetlen gyárban sem áll le a termelés egy napnál tovább. A hét folyamán két keleti tartományban, Berlinben és Brandenburgban további 60 cégnél szüntetik be a munkát.
A 2,7 milliós tagsággal rendelkező IG Metall szerint a hétfői sztrájk hatására 2100-zal kevesebb autó készül el a gyárakban, és ez az egyetlen nap 40 millió euróba kerül az országnak. Eközben a Gesamtmetall, fémipari szövetség elbocsátásokkal fenyegetőzött, amennyiben a sztrájkhelyzet eszkalálódik.
Választások szeptemberben
Az évek óta legnagyobb sztrájkhullám kihathat Gerhard Schröder kancellár jövőjére is, hiszen szeptemberben országos választásokat tartanak Németországban. Mindenesetre a gazdasági kérdések már most választási kampány legfontosabb elemének számítanak az eurózóna GDP-jének több mint egyharmadát adó Németországban.
(Üzleti Negyed)