Rendőrségi mosolyalbum - traffipax ábécé

Magyarországon minden valószínűség szerint nincs olyan jogosítvánnyal és működőképes autóval rendelkező ember, aki ne lépte volna túl (legalább egyszer) a KRESZ-ben előírt legnagyobb sebességet, így gyakorlatilag minden közlekedő potenciális áldozatnak tekinthető. Az Üzleti Negyed és a Copcars -  A Magyar Sebességmérés Oldala adatbázisainak segítségével információkat kaphatunk ezekről a rettegett kis készülékekről és a kapcsolódó jogszabályokról. A cikkből megtudhatjuk, hogy milyenek a gyakoribb mérőműszerek; hol állnak a traffipaxos autók; hogyan előzzük meg a bajt a villanás előtt és után; megismerkedhetünk az idevágó jogszabályokkal és büntetésfajtákkal.

Mérőberendezések

Mérőautók

Gyakori mérőhelyek

Megelőzési praktikák

Védekezési praktikák

Jogszabályok, büntetésfajták

Arzenál - mérőberendezések

Világszerte az egyik legrégebben és legsűrűbben alkalmazott mérőberendezés-típus: a radar. Működési elve a Doppler-effektuson alapul, melynek lényege, hogy a készülékből kibocsátott és a mozgó jármű által visszavert radarhullámok (melyeket a készülék felfog) közötti frekvencia-eltolódásból egy számítógép ki tudja számítani a jármű pillanatnyi sebességét. Természetesen a technika fejlődésével ezek a berendezések is rohamtempóban korszerűsödtek, így a hatvanas években "divatos", még lábakon billegő, lavór méretű radarokat ma már észrevehetetlen kis műszerek váltották fel. A napjainkban használt radarkészülékeket szinte kizárólag személygépkocsikba építik, melyek - a radar típusától függően - parkoló kocsiból, vagy akár menet közben is mérhetnek. A radarernyőt vagy a műszerfal tetejére, vagy a lökhárító elé szerelik, míg a vakut egy ködlámpának próbálják álcázni. A készülékek hatótávolsága általában nem több mint 50 méter, amit erősen befolyásolhatnak az időjárási és látási viszonyok.

A radaroknál már jóval fejlettebbek és pontosabbak a lézeres sebességmérők, melyek a pillanatnyi sebesség helyett az objektum távolságát mérik (készüléktől függően másodpercenként akár 200-szor is). Az így kapott értékekből számítják ki a mozgó célpont sebességét, ami természetesen átlagsebesség, de még így is jóval pontosabb mint a radarok mérése, ráadásul a hatótávolsága is jóval nagyobb. Sajnos, a köztudatban biztos védekezési szokásnak tartott CD, nem nyújt gyakorlati védelmet, ugyanis a lézersugár átmérője adott esetben az egy métert is meghaladhatja. A lézeres sebességmérőket általában az út mellől egy állványról használják, mivel mozgó kocsiból használhatatlan. Előnye a nagy hatótávolságban rejlik, ugyanis egy bokor mögé rejtett lézer, már több száz méterről is pontosan megállapítja az autó sebességét, így a közvetlen közelről észbe kapó autós már hiába tapos a fékre.

Az előző két berendezéstől eltérő módon méri a sebességet a rendőrség által ugyancsak kedvelt videotachográf, ami működését tekintve teljesen passzív, azaz semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki, így védekezni sem lehet ellene detektorokkal. A vidotachográfok meglehetősen egyszerű elven működnek, ugyanis az autók sebességét a megtett út és az ehhez szükséges idő hányadosából számítják ki különböző tereptárgyak segítségével. Ez olyan kissé, mint egy utazás az időben, hiszen a kezdet kezdetén csak így tudtak sebességet mérni. Ez nagyon pontatlan tudott lenni, hiszen a stoppert tartó rendőrön sok minden múlt (többek között a távolság kimérése is). Egy modern videotachográf egy hatalmas, felspécizett stopperorának fogható fel; a legtöbbjük autóba van szerelve, és természetesen a követett autó sebességébe beleszámítja a mérőautó haladási sebességét is. Három mérési mód lehetséges:

• A hagyományos stopperes módszernél a mérőautó egy helyben áll, és a kezelő az elhaladó autók sebességét abból az időből számítja, ami alatt az megteszi a kijelölt két tereptárgy közötti utat, amelynek hosszát természetesen előzetesen lemérnek szintén a videotachográf segítségével.
• Folyamatos átlagképzésnek hívják azt a módszert, amikor a mérőautó a megfigyelt jármű előtt vagy mögött állandó távolsággal halad egy bizonyos ideig. A megtett út és a pillanatnyi sebességek függvényében kiszámítható az átlagsebesség.
• A leguniverzálisabb mérési módszer az amikor az utat és az időt külön mérik. Az időmérés akkor kezdődik, amikor a megfigyelt jármű elhalad az 1. tereptárgy mellett és akkor fejeződik be, amikor elhalad a 2. tereptárgy mellett. Az útmérés akkor kezdődik, amikor a mérőautó halad el az 1. tereptárgy mellett, és akkor fejeződik be, amikor elhalad a 2. tereptárgy mellett is. Ebből a megfigyelt jármű út/idő hányadosa, azaz átlagsebessége kiszámítható.

A többnyire autókba szerelt készülékeket 1998-ban rendszeresítették hazánkban, amelyeket elöl és hátul kikandikáló kamerákról, illetve az anyósülés elé rögzített monitorról és "dobozról" lehet felismerni.

"Árnyék nélkül" - a mérőautók

A lehető legjobb hatásfok érdekében a rendőrség mindnt megtesz annak érdekében, hogy a mérőautók ne tűnjenek fel a forgalom kavalkádjában, azonban egy kis odafigyeléssel és rutinnal ki lehet szúrni az út szélén "lapuló" traffipaxos autókat. Hazánkban a Skoda Favorit és Felicia páros a leggyakrabban használt típus, amelyekkel zöld, fehér, sötétkék illetve bordó színekben találkozhatunk. Ugyancsak előszeretettel hasznának Opel Astrákat és Golfokat, amelyek leginkább fehér, illetve nagyritkán sötétkék színekben rejtőzködhet a bokrok alatt. Biztonságban persze azok után sem lehetünk, ha nem látunk egy ilyen típust sem az út szélén, mivel néhány Skoda Octavia, Lada Niva, Suzuki Swift Sedan, Ford Escort és Opel Calibra is színesítheti a kínálatot.

A jó szeműek az RB, FGA kezdetű rendszámokból is mélyreható következtetést vonhatnak le, de ugyancsak árulkodó jel a nagyméretű tetőantenna, az előszeretettel lefóliázott ablak, illetve a fekete radarház a műszerfalon vagy a lökhárító magasságában.

Csak sportszerűen - gyakori mérőhelyek

A traffipaxok eredeti funkciója - ami a közutak biztonságának növelése a forgalmasabb és ezáltal fokozottan balesetveszélyes helyeken - gyakorlatilag elveszett a hazai berkeken belül és átalakult egyfajta lakossági "adórendszerré". Az esetek döntő többségében ugyanis olyan kivédhetetlen helyeken állítanak fel mérőműszert, ahol a közlekedés ritmusa nem indokolná az előírt sebességhatárokat. Hazánkban különösen kedvelt helynek számítanak a hidak, lejárók végén elhelyezett 20-as, 30-as táblák, lakott területek határai, lakott területen kívüli gyenge forgalmú, egyenes útszakaszok, lejtők vége stb.

Az autósok dolgát csak tovább nehezíti, hogy - szemben a nyugat-európai gyakorlattal, ahol táblák jelezhetik a sebességkontrol - hazánkban gondosan elrejtik a mérőautókat és műszereket egy-egy bokor, benzinkút vagy megálló mögé. Öröm az ürömben, hogy a rendőrség gyakran visszatér egy-egy jól bevált (értsd: jövedelmező), ideálisnak tartott helyre, így ha nem is száz százalékosan, de fel lehet készülni a mérésekre. Természetesen a mozgó, vagy az autópályákon cirkáló traffipaxok ellen a szabályos közlekedésen kívül nincs más orvosság.

A villanás előtt - megelőzési praktikák

A lehető legegyszerűbb és egyben legbiztonságosabb védekezési módszer, ha mindig az előirt sebességhatár alatt autózunk, ám ez gyakran "kivitelezhetetlen" a közlekedés ritmusából és moráljából fakadóan. Ha már a gyorshajtás rögös és veszélyes útját válasszuk, lehetőleg ügyeljünk arra, hogy a megengedett tűréshatáron belül közlekedjünk: a rendőrség legtöbbször 50 km/h-ás legnagyobb megengedett sebesség mellett a radarokat 60 km/h vagy afölé állítja, így a maximum 10 km/h-ás különbség miatt nem fogunk büntetőcetlit kapni a postán, illetve nem fognak leállítani. Ha ennél is gyorsabban akarunk haladni, érdemes észben tartani, hogy a 100 km/h-ás legnagyobb megengedett sebesség mellett maximum 50 százalékkal, efölött maximum 33 százalékkal lépjük túl a sebességkorlátozást, ekkor ugyanis még nem követünk el jelentős túllépést, és a jogosítványunkat is jó eséllyel megtarthatjuk.

Érdemes hallgatni a rádiók közlekedési híreit is, bár ezeknek nagy hátránya, hogy rendszerint késésben vannak, így gyakran már össze is pakolnak a rend őrei mire adásba kerül az információ. Némileg drasztikusabb megelőzési módszer a detektor használata, amellyel a radarok, illetve a lézeres mérőműszer által kibocsátott frekvenciát lehet bemérni.

Ezek használata és forgalmazása Magyarországon illegális, ezért lebukás esetén az intézkedő rendőr az elkobzáson túl még fel is jelenti a bliccelni próbáló autóst. További nehézséget jelent, hogy a feketén beszerezhető készülékek között nagy a minőségi szórás, továbbá még a jó minőségű berendezések sem nyújtanak száz százalékos védelmet, mivel a lézeres, illetve a videotachográfokat gyakorlatilag lehetetlen bemérni. A radarok és a lézeres berendezések különböző frekvencián működnek Magyarországon pillanatnyilag az X1, K, Ka, Ku frekvenciákat használják.

Sáv	Frekvencia
X1	9,41 GHz
X	10,500 - 10,550 GHz
Ku	13,450 GHz
K	24,025 - 24,225 GHz 24,050 - 24,250 GHz
Ka	33,400 - 36,000 GHz

Copcars

Általában egy modern detektor három radar (X, K, Ka) és egy lézer frekvenciát ismer. A legtöbbnek van kiegészítő vagy beépített hátsó lézer szeme, esetleg 360 fokos védelmet garantál speciális optikával. A radart használó autósok idegeit tovább borzolhatja, hogy a rendőrség előszeretettel alkalmazza a radar detektorokat, amelyek a cselezni próbáló autósokat tudja bemérni.

A mérőműszereket természetesen nem csak érzékelni, hanem megtéveszteni is lehet a hazánkban kevésbé ismert zavarókkal. A passzív radar, vagy lézer zavarók (jammers) a legtöbb országban tiltottak, ezek aktív változatai mindenhol. A különbség a passzív és az aktív radar zavarók között az, hogy a passzív pusztán a beérkezett jeleket keveri össze, ezzel 10-15 másodperces időt adva a vezetőnek, hogy lassítson, míg az aktív - a mérőműszer radarját észlelve - saját radarjeleket bocsájt ki az észlelt frekvencián, ami összezavarja a mérőberendezést egészen addig, amíg az autó el nem halad mellette vagy nagyon közel nem ér hozzá. A.passzív zavarókról nagyon sok szaklap azt állítja, hogy használhatatlanok, az aktívak pedig esetleg működnek, viszont használatuk illegális és bemérésük (ha ezzel foglalkozik a rendőrség) nagyon egyszerű.

Szintén büntetést vonhat mag után a rendszámtáblák manipulálása, esetleges rongálása. Egyesek szerint biztos módszer több réteg bútorlakkot felvinni a rendszámra a vakuzás hatékonyságát megnehezítendő, míg mások a vastag koszrétegre esküsznek, azonban a napjainkban alkalmazott modern képfeldolgozási eljárás ezeket már ki tudja szűrni.

Száz százalékosan biztos, és nagyon "sportszerű" módszer, ha odafigyelünk a szembejövők fény és karjelzéseire, ezért mi is villogjunk bátran ha egy mérőműszer mellett haladunk el.

A villanás után - védekezési praktikák

A fényképezés, illetve sebességhatár túllépésének a bemérés után két lehetőséggel szembesülhet a magáról megfeledkezett autós: vagy megállítják néhány száz méter után, vagy postán jelzik a szabálytalankodását. Rutinosabb autósok még akkor is visszamennek a fényképezés helyszínére ha nem állítják meg őket, mivel tisztában vannak vele, hogy egy helyszíni bírságot sokkal olcsóbban megúszhatnak mint egy szabálysértési procedúrát.

Némileg életközelibb élmény, amikor a bemérés után leintik a gyorshajtás bűnével küszködő autóst, azonban jó tudni, hogy még itt sem veszett el minden. A Mérésügyről szóló törvény kimondja, hogy Magyarországon joghatással járó mérés csak hitelesített mérőberendezéssel végezhető, a hitelesítést az OMH (Országos Mérésügyi Hivatal) végzi. A törvény a sebességellenőrző eszközöket "kötelező hitelesítésű" eszközöknek nyilvánítja, ami - többek között - azt jelenti, hogy 2 évente hitelesíttetni kell őket.

A hitelesítést egy hologramos OMH feliratú címke jelzi a műszeren. Ebből következően a megállított autósnak joga van megnéznie a műszer hitelesítését igazoló dokumentumokat (ezeket elméletileg maguknál kell tartaniuk), és az igazoló címkét a műszeren. Ha ezt a kérését az intézkedő rendőrök elutasítják, akkor a szabálysértési jegyzőkönyvben észrevételezni kell a dolgot. Előfordulhat, hogy a műszer hitelesítése lejárt, amely esetben a mérési eredményt a szabálysértési hatóság nem veheti figyelembe, tehát bírságot sem róhatnak ki.

Az alábbi dokumentumok szükségesek a mérőműszerek hitelesítéséhez:

• Műszer száma , típusa, típusvizsgálati engedélye
• OMH bizonyítvány száma, időpontja, érvényessége
• Akkreditált kalibráló laboratórium kalibrációs jegyzőkönyve (legalábbis másolat az akkreditáció érvényességéről a labor részéről) időpont, szám, érvényesség. Akkreditáció tanúsítása a laboratórium részére (OMH) a kalibráció elvégzésére.
• HIF engedélyek rádióengedély, frekvenciakijelölési határozat, érvényesség, frekvenciánként, típusonként külön. Elekromágneses összeférhetelenségnek megfelelés tanúsítása. (EMC, radar elvű berendezésnél).
• CE- minőségtanúsítás, magyar nyelvű fordítással hitelesen.
• Lézerosztály tanúsítás (lézer elvű berendezésnél). Munkavédelmi vizsgálati jegyzőkönyv, megfelelőségi tanúsítással

Jogszabályok, büntetésfajták

A sebességkorlátozás jelentős túllépése

Aki a km/h-ban meghatározott vagy a jelzőtáblával km/h-ban jelzett sebességet 100 km/h-t meg nem haladó sebességkorlátozás esetén legalább a felével, 100 km/h-t meghaladó sebességkorlátozás esetén legalább a harmadával túllépi, 60 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A fent meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság a pénzbírság kiszabása mellett intézkedésként járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség, valamint közúti határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

(Üzleti Negyed)

Az adatok egy része a Copcars - A Magyar Sebességmérés Oldaláról származik.

Ajánlat:

Copcars - A Magyar Sebességmérés Oldala

Gyakran használt mérési helyek

Illusztrációk

Mosolyalbum

Az Üzleti Negyed jogi szolgáltatásaiból:

Pénzbírság, helyszíni bírság, eltiltás

A vezetői engedély helyszíni elvétele, a vezetési jogosultság szünetelése

Közlekedési bűncselekmények, szabálysértések

Az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről