A kormányváltás az idei makrogazdasági mutatókat kevéssé érinti. Összességében a gazdasági lassulás a jellemző, de az év második felében a javuló külső konjunktúra révén élénkülés kezdődik. Az ipari termelés a nagyobb súlyú, de csak lassan bővülő export és a gyorsan növekvő, de az ipar számára kisebb jelentőségű fogyasztói kereslet nyomán már márciustól kezdve enyhén emelkedik, de az év egészében így is csak mintegy 3 százalékkal bővül. A tavalyi jó év után enyhe csökkenés valószínűsíthető a mezőgazdaságban. Igen gyorsan (legalább 10 százalékkal) emelkedik az építőipar teljesítménye, számottevő növekedés várható a kereskedelemben, a távközlésben és az ingatlan-szektorban. A GDP az év első felében 3 százalék alatti, az év második felében 3,5 százalék körüli, 2002 egészében pedig mintegy 3,2 százalékos ütemben bővül. A foglalkoztatottak száma 0,5-1 százalékkalkal mérséklődik.
Az előrejelzés szerint a választási ígéretek teljesítése nyomán a lakossági jövedelmek gyors növekedése még tovább élénkül. A végrehajtott illetve bejelentett intézkedések alapján idén a költségvetési szférában 25, az üzleti szférában 13 körüli, összességében mintegy 17 százalékos bruttó béremelkedés várható. A keresetek reálértéke legalább 10 százalékkal, a nyugdíjak reálértéke mintegy 13 százalékkal javul. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 9 százalékkal bővül. A fogyasztás mintegy 6 százalékkal emelkedik.
Az államháztartásban egyszerre kell eleget tenni a korábbi kormány eredeti, illetve a választások előtt és után hozott pótlólagos kiadásnövelő döntéseinek és az új kormány vállalásainak. Ezért folytatódik az erőteljes költekezés. Ennek hiánynövelő hatását azonban jórészt ellensúlyozza, hogy az eredeti költségvetéshez képest az adóbevételek több mint 400 milliárd forinttal lesznek nagyobbak. A hivatalos államháztartási deficit 2002-ben kissé nő, a GDP 3,7 százaléka körül lesz. A GKI Rt. előrejelzése szerint a korrigált államháztartási hiány 2002-ben a GDP legalább 5,5 százaléka lesz, de ennél magasabb is lehet, ha a belső átcsoportosítások elmaradnak, illetve az első négy hónapban tapasztalt ütemű költekezés és kötelezettség-vállalás májusban is folytatódott.
Az Európában csak lassan javuló piaci helyzetben a magyar kivitel növekedési üteme csak enyhén gyorsul. Ezzel szemben a belföldi kereslet dinamikus növekedése miatt a behozatal lényegesen dinamikusabban emelkedik. Az áruforgalmi mérleg hiánya így kb. 5 milliárd euróra, a folyó fizetési mérleg deficitje pedig mintegy 2,5 milliárd euróra (a GDP 3,8 százalékára) nő. Az idegenforgalom aktívuma idén - részben a tovább erősödő forint miatt - már nem emelkedik tovább.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat: