Az állam a harmadik legnagyobb hirdetővé küzdötte fel magát az év első négy hónapjában, ha összeadjuk a különböző minisztériumok, intézmények reklámkiadásait. A Miniszterelnöki Hivatal például egymaga összesen valamivel több mint egymilliárd forintot költött reklámra - legtöbbet a Széchenyi terv propagálására - január elejétől április végéig, s ezzel a 16. helyet érte el a legtöbbet reklámozók között. Ezzel olyan óriáscégek reklámbüdzséjét múlta felül, mint a Coca-Cola Magyarország, a Nivea, a Labello és az Atrix márkákról ismert Beiersdorf, a Renault Hungária, a filmforgalmazó Intercom és a Matáv. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 932,9 millió forintos hirdetési kiadásával a 18. helyen áll.
A minisztériumok közül az Ifjúsági és Sportminisztérium költött a legtöbbet: 366,2 millió forintot fordított különböző kormányprogramok, mint például az olimpiai felhívás népszerűsítésére. Hozzá kell azonban tenni, hogy a listaáras összegek nem a tényleges reklámkiadásokat mutatják, hanem a hirdetési árajánlati listákon szereplő tarifákat, vagyis nem veszik figyelembe a 20-80 százalékot is elérő kedvezményeket, a kereszt- vagy ingyenes hirdetéseket, szponzorációkat.
A kancellária és az MFB az egyedi megrendelések listáján is felküzdötte magát az óriáscégek közé. Az MFB 330,1 millió forintot költött az agrárhitel televíziós népszerűsítésére, a Miniszterelnöki Hivatal pedig 322,6 milliót fordított a Széchenyi terv reklámozására. Kevés nagyvállalat költhetett ennyit vagy többet egy-egy terméke televíziós hirdetésére: a Westel a Dominó kártyára (901 millió forint), a Pannon GSM a Bee Original díjcsomagra (521,3 millió forint), a Procter & Gamble Ariel mosóporára (362 millió forint). Az összehasonlításnál azonban érdemes azt is figyelembe venni, hogy az állami megrendelők a magánszféránál lényegesen nagyobb kedvezményekhez juthatnak a reklámpiacon.
A pártok a választás hónapjában megduplázták reklámkiadásaikat: januártól március végéig listaáron 740 millió forintot költöttek hirdetésre, április végéig pedig 1,5 milliárd forintra emelkedett ez az összeg. A múlt havi növekedés elsősorban abból származott, hogy az MSZP nagyjából megháromszorozta, a Fidesz pedig megduplázta hirdetési kiadásait. A kisebb pártok természetesen jóval szerényebb mértékben emelhették tétjeiket a hajrában.
Az év első négy hónapjában az MSZP hirdetett a legtöbbet - 519 millió forintot -, amelyből március végéig 168,4 milliót költött el. Hasonlóan ütemezte reklámköltéseit a 481,7 millióval második helyre kerülő Fidesz is, amely (szövetségeseivel együtt) a múlt hónapban majdnem ugyanannyit fordított a választási hadjáratra, mint az év első három hónapjában. A kisebb pártok reklámkiadásai többnyire nem haladták meg a 100 milliót sem, egyedül az SZDSZ jelentett kivételt 200 milliós költésével.
A számok és a sorrend értelmezését azonban nehezíti, hogy a Fidesz és az MDF kormánypártok voltak ebben az időszakban, így a különböző kormányprogramok reklámozása - legalábbis részben - szintén az ő "hírüket" öregbítette.
(Magyar Hírlap)
Ajánlat:
Korábban:
Állami reklámcég alakult
(2002. március 20.)