Jó évet zárhatnak a strandok

Az előzetes adatok azt mutatják, hogy az év végén a hazai strandok többsége nem panaszkodhat majd az idei szezon forgalmára. Persze azért nem mindenki lehet elégedett. A Velencei-tónál és a Tiszánál ugyanis kevesebben vannak, mint korábban, és a fővárosi strandok is csak fél házzal üzemelnek. A legjobban talán a gyógyfürdők jártak, hiszen a növekvő árak ellenére is egyre több vendéget fogadnak. Mivel a belépőjegyekért egyre többet kell fizetni, sokan keresnek enyhülést a folyók, bányatavak partjain is.

Sipos Tamás, a Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság vezetője szerint teljesen vegyes képet mutat az idei tóparti vendégforgalom. A szállodások és kempingesek emelkedő vendégszámról beszélnek, a magánházak kiadói viszont szenvednek. Júniusig csaknem 50 százalékkal több magyar turista kereste fel a balatoni strandokat, ami összesen 199 ezer vendéget jelent. A külföldiek közül a holland, a dán és osztrák látogatók száma emelkedett leginkább, a svédek valamivel kevesebben jönnek, de hosszabb időt töltenek a tónál. Az első félévben összesen 162 ezer külföldi jelentkezett be a kereskedelmi szálláshelyeken, 78 százalékuk szállodában lakott, 13 százalék sátorozott, 5 százalék pedig üdülőházakban pihent. A kiépített balatoni strandokon 300 és 600 forint között mozog a belépőjegyek ára, ám a sokféle program miatt mégis jelentős volt a vendégforgalom.

Az agárdi Hunnia Tours képviselője szerint a Velencei-tó forgalma visszaesett a korábbi évekhez képest. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy elmaradnak azok a vendégek, akik előre lekötik a szállást. Ma már inkább az átutazók vannak többségben, akik hirtelen elhatározásból döntenek a Velencei-tó mellett. Az apartmanok és házak kiadásával foglalkozó iroda szerint jelentősen csökkent idén az itt nyaraló külföldiek száma is, elsősorban a németek maradtak el. A tóparti fürdőzők több mint 50 százalékát még mindig a magyarok teszik ki. Ők általában egy, a külföldiek két hetet töltenek a Velencei-tó partján. A strandbelépők itt átlagosan 200-500 forintba kerülnek.

Egyre mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk azoknak, akik valamelyik hazai gyógyfürdőben töltik szabadságukat. Ennek ellenére a gyógyszállók adatai alapján az idei év első 6 hónapjában 75 százalékkal nőtt a vendégek és 50 százalékkal a vendégéjszakák száma. Ez idő alatt 176 ezer vendég összesen 626 ezer éjszakát töltött gyógyszállóinkban. A hajdúszoboszlói Thermál Tourist munkatársának véleménye szerint a júliusi forgalom nagyon gyenge volt, de az augusztus már kiemelkedő lesz. Az irodán keresztül főleg lengyelek, románok, szlovákok és csehek vették igénybe a termálüdülési lehetőségeket. A külföldi látogatók száma stagnál, de szerencsére a magyar vendégeké kiugróan magas volt ebben a szezonban. A gyógyfürdők napijegyeinek ára országszerte 500 és 1800 forint között mozog.

A budapesti strandok összesen 45 ezer fürdőzőt képesek fogadni, de hétvégenként általában csak 15-18 ezer vendég keres enyhülést a budapesti medencékben. A legolcsóbban a pesterzsébeti strandra látogathatunk el, a legdrágább a Gellért-fürdő, ott a felnőtteknek 1600 forintot kell fizetni a belépésért. A főváros agglomerációs övezetében mindössze 7 fürdésre alkalmasnak nyilvánított bányató van: a dunaharaszti, taksonyi, délegyházi, pócsmegyeri, fóti és veresegyházi vidéken. Ehhez képest csaknem 15-18 ilyen helyen fürdőznek az emberek, hétvégenként akár több ezren is.

A Dunában öt strand kivételével mindenhol tilos a fürdőzés, éves viszonylatban mégis ezrek mártóznak meg a folyó habjaiban. Ugyanaz már nem mondható el a Tiszára, hiszen a ciántól rettegő turisták idén elkerülték a folyót. A Tisza-tó idegenforgalmi adatai szerint például az év első 6 hónapjában 5000 vendég összesen 15 ezer éjszakát töltött a régióban. Ez 22,5, illetve 27 százalékos csökkenés a tavalyi év azonos időszakának adataihoz képest.

Katona Andrea

(Népszava)