Fantáziadús variációk a pénzek megsemmisítésére

Az Európai Központi Bank elnöke visszautasította az Európai Parlament képviselőinek kérését, hogy még a január 1-jei bevezetés előtt hozzájuthassanak a polgárok kis címletű euró bankjegyekhez és érmékhez. A bankelnök szerint a korai pénzterjesztés plusz költséggel járna mind a polgárok, mind a bankok számára, pedig az átállás így is 53 milliárd euróba, azaz közel annyiba kerül majd, mint Magyarország egyéves nemzeti összterméke. Az érvényüket vesztett nemzeti valutákat az országok többsége valamilyen újrafelhasználás útján próbálja kivonni a forgalomból.

Decemberben csak Németországban mintegy 2100 felfegyverzett pénzszállító autó járja majd be keresztül-kasul az országot, hogy időben eljuttassa az új euró bankjegyeket és érméket a bankokba és a pénzkiadó automatákba. Januárban és februárban azután ugyanezen pénzszállító autók feladata lesz, hogy összegyűjtsenek mintegy 49 milliárd érmét és 2,8 milliárd papírpénzt: az értékét vesztett német márkákat. Az eurózóna 12 országában élő mintegy 300 millió ember ugyanis mindössze február 28-áig fizethet nemzeti valutájával.

A bankok és a kereskedők már az év utolsó hónapjaiban hozzájutnak az új pénzekhez, a vásárlók azonban az év első két hónapjában még nemzeti valutájukkal fizethetnek, és a visszajárót kapják csak meg euróban. Sok kiskereskedő ezért attól tart, hogy túl lassan kerül csak forgalomba elegendő mennyiségű új bankjegy. Egyesek egyenesen E-nappal fenyegetőznek.

Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke azonban magabiztos. Az Európai Parlament Gazdasági Bizottságában kijelentette, hogy semmi előjelét nem látja annak, hogy az átállás ne zökkenőmentesen történjen meg. A bankautomaták fel lesznek töltve, és több bank január 1-jén is nyitva tart majd. A tervezett átállás megváltoztatása egy ilyen késői időpontban ugyanakkor jelentős pluszköltségekkel járna a bankok számára - állította. A fogyasztók is rosszul járnának, hiszen ha január 1-je előtt kellene eurót vásárolniuk, azt hónapokig nem használhatnák és így nekik kellene viselniük a veszteséget - tette hozzá.

Az értékét vesztett bankjegyeket minden országban meg kell majd semmisíteni. Ennek azonban a különböző nemzetek más-más módját választották. Németországban például Dolf Hartmann és Peter Babl két berlini performance-művész arra készül, hogy egy üres úszómedencét töltenek meg mintegy 96,6 millió értékű német márkával, és az "I'm In The Money" (A pénzben úszom) című dal éneklése közben arra bátorítják majd az embereket, hogy ugorjanak fejest a medencébe. A művészek a Sunday Timesnak kijelentették, ez az előadás érdekes módja lesz a pénz "újra forgalomba hozatalának" és kellemes élményt nyújthat azoknak, akik egyébként "nyakig úsznak az adósságban".

A németek egyébként kiszámolták, hogy az összes Németországban forgalomban lévő márka - nem számítva a kelet-közép-európai polgároknál felhalmozott még közel harmadannyi készpénzt - egymásra tornyozva 120,6 kilométer magas lenne. Elpusztításukhoz 128, a legkorszerűbb technikával felszerelt zúzógépre lesz szükség, amelyek tészta vékonyságúra szeletelik majd a bankjegyeket. Ezeket aztán kb. egykilós, eredetileg 32 000 és 960 000 márka közötti névértékű kockákba tömörítik. A végleges megsemmisítés azonban majd a tartományokra vár. Hessenben a városi fűtési rendszerben kívánják azokat elégetni, míg egy bajor vállalat a cementműveket kívánja fűteni vele. Az észak-rajna-vesztfáliai kormányzat azonban azt tervezi, hogy az éves kölni karneválra konfettiket készíttet belőle.

Egy korábbi javaslat, hogy az 50 és 100 márkásokat alakítsák át vécépapírrá, elutasításra talált, ugyanis a pénz papírját túl durvának találták a modern ember popsijához. A teheneknek sem kell bankjegyeken élniük, ugyanis a festékben található mérgező anyagok miatt ezt az ötletet is elvetették.

A holland központi bank ugyanakkor azt tervezi, hogy mind a 380 millió színpompás bankjegyét a nyomdáknak adja, ahol azok nagy részét fűtésre használják majd, a maradékból pedig díszeket készítenek, melyeken közelről megfigyelve felismerhetők lesznek majd a pénzjegyek színei. Az osztrákok schillingjeikből komposztot kívánnak gyártani. A Libra Trading & Consulting már szerződést is kötött a központi bankkal 560 tonna pénzjegy újrafelhasználására. A cég szerint a schillingből készült komposzt nagy előnye lesz, hogy nem fog bűzleni, mint a trágyából készült társai. A franciák nemes egyszerűséggel az új euróbankjegyek nyomásához szükséges energiát fogják előállítani a régi frankok elégetésével.

A finnek egyszerűen csak megsemmisítik a régi pénzt. "Mi komoly emberek vagyunk" - jelentette ki Urpo Leyo, a központi bank elnöke a Sunday Timesnek, hozzátéve, hogy egyáltalán nem bánja, hogy már nem kell több finn márkát kézjegyével ellátnia.

Az olaszok - a németekkel ellentétben, akik a márkát nemzeti büszkeségeik közé sorolják - nem ejtenek majd könnyeket a folyamatosan inflálódó líráért. Az olasz kormány már reklámozza is az eurót: az egyik ilyen filmben a népszerű színész, Nino Manfredi egy taxisofőrt játszik, aki egy fiatal francia turistát visz a Trevi-kúthoz, ahová a visszatérni vágyók aprópénzt szoktak bedobálni. "Egy nap már eurót és nem lírát fog bedobni a vízbe - mondja a taxis utasának -, de eurója ugyanannyit fog érni a Trevi-kútban is, mintha lírát dobott volna bele".

Rockenbauer Nóra

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Európai Központi Bank

Korábban:

A Német Vöröskereszt begyűjti az aprópénzt
(2001. május 17.)