Kevés a dinnye, ezért drága

Örülhetnek a hazai dinnyetermesztők, mert a tavalyi katasztrofális év után idén tisztességes áron tudják értékesíteni a termést. Idén ugyanis a maga idejében köszöntött be a nyár, így a piacon a magyar dinnye elkerülte az olcsó mediterrán importból származó gyümölcsöt. Persze, ami öröm a gazdáknak, az nem jó a fogyasztóknak, hiszen mélyebben kell a zsebükbe nyúlni, ha a piacon dinnyét vesznek.

Az idén kevesebb görögdinnye terem ugyan az országban, ám azt a tavalyinál magasabb áron lehet értékesíteni - közölte Mártonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója. A hűvös, csapadékos tavaszi időjárás miatt a termésnek termőtájaktól függően 20-50 százaléka esett ki, így jó esetben sem lehet 140 ezer tonnánál többet betakarítani. Tavaly az idei évhez hasonlóan 8,5-9 ezer hektáron ültettek dinnyét és 160 ezer tonnát szedtek le.

Az idei 140 ezer tonnás termés eléréséhez elengedhetetlen a második szüret, azaz a másodkötések révén új termés betakarítása. Az elmúlt hetek esőzései és a jelenleg kedvező meleg időjárás elősegíti a 30-40 ezer tonnás többlettermést jelentő második szüretet. Akár szeptember végéig kitolódhat a szezon. A dinnyetermesztőknek az új terméssel kecsegtető időjáráson kívül már csak azért sincs okuk panaszra, mert az idei felvásárlási árak kompenzálják a terméskiesést. Az idei szezonban a belföldi felvásárlási árak kilónként 50-65 forint között mozognak, külföldre pedig kilónként 30-40 forintért lehet dinnyét értékesíteni. Tavaly a felvásárlási ár 11-13 forint volt kilogrammonként, ami a termesztők költségeinek még a felét sem fedezte. Az előző évben azért zuhantak az árak, mert az aszályos időjárás miatt a szokásosnál két héttel korábban megkezdődött a dinnyeszezon és az európai piacon a magyar áru összetalálkozott a mediterrán dinnyeszállítmányokkal. Az idén ez nem következett be.

A magyarországi dinnyetermés 75-85 százaléka exportra kerül, 2000-ben 91 ezer tonna volt a kivitel. A kivitel fele Lengyelországba irányul, de jelentős mennyiséget adnak el Csehországba, Németországba és a Baltikum országaiba. A biztonságos termelés feltételeinek megteremtése érdekében a terméktanács legkésőbb a jövő szezonig intervenciós alapot kíván létrehozni. A termelők és a kereskedők 5-10 millió forintos befizetéséből, valamint a 40-50 millió forint később visszafizetendő állami támogatásból feltöltött alap révén enyhíthetővé válnak a gyakran felmerülő piaci zavarok.

(Népszava)