Az új jogszabály az értékpapírtörvényt, az árutőzsdetörvényt és a befektetési alapokról szóló törvényt váltja fel. Ennek megfelelően magában foglalja az értékpapírok forgalomba hozatalának, a befektetési szolgáltatások és szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók, a befektetés-kezelési tevékenységet végzők, a befektetési alapok, a tőzsde, valamint az elszámolóház működésének és felügyeletének szabályozását. Az előterjesztő szerint a jogszabály hatályba lépésével a hazai tőkepiac működésének korszerűbb és kedvezőbb jogi keretei jönnek létre.
A törvény egyebek között lehetővé teszi a Budapesti Értéktőzsde zártkörű részvénytársasággá alakulását, úgy, hogy egy részvényes tulajdonosi hányada vagy szavazati joga sem haladhatja meg a 10 százalékot. A korlátozások azért kerültek bele a törvény szövegébe, hogy a tőzsde ne válhasson felvásárlási célponttá.
A jogszabállyal lehetővé válik az elektronikus értékpapír forgalomba hozatala, ami egyben a pénzmosás elleni harc eredményes eszköze is lehet. Az elektronikus értékpapír-kereskedelem elterjesztése érdekében az új kibocsátású értékpapírokat - az állampapírokat kivéve - csak dematerializált formában lehet majd megjelentetni.
Egyszerűsödnek a nyilvános részvénykibocsátás szabályai, mivel eltörlik a kibocsátás előtti kétéves tényleges működési követelményt.
A befektetők védelme érdekében szigorodnak a befektetési szolgáltatókkal szemben támasztott követelmények, ám a jelenleginél jóval több befektetési lehetőség is megjelenhet a piacon a törvény értelmében.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) eszköztára számos esetben kibővül, például a befektetési vállalkozások felszámolásának kezdeményezése kapcsán. Eddig akkor lehetett kezdeményezni a befektetési vállalkozások, vagyis a brókercégek felszámolását, ha azok fizetésképtelenné váltak. A jövőben ezzel akkor is élhet a PSZÁF, ha működésképtelenné válik egy adott brókercég, vagyis ha esetleg nem tudja kezelni nyilvántartásában a megbízásokat, vagy nem kellően különíti el saját nyilvántartásaiban a befektetők, illetve a saját maga vagyonát, befektetési összegeit.
További változás, hogy a törvény elkülöníti a bróker és ügyfele vagyonát, ami biztosítékot jelent egy brókercsőd esetén.
Azt a - kétharmados többséget igénylő - paragrafust azonban, amely szerint a PSZÁF elnöke a külön törvényben meghatározott körben pénzügyi felügyeleti rendelkezésként a hatáskörébe tartozó szervezetekre kötelező előírásokat adhat ki, nem fogadta el a Ház.
A törvény - az európai uniós csatlakozáskor időszerűvé váló paragrafusok kivételével - 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak.
(Üzleti Negyed)
Korábban:
Védi a befektetőket a készülő tőkepiaci jogszabály
(2001. június 28.)